Tizennyolc középiskolás jelentkezett a Kreatív írás elnevezésű műhelymunkára, amely csütörtökön kezdődött a Szabadkai Városi Könyvtárban. A projektum vezetői – Lovas Ildikó író, Csík Mónika költő és Papp Melinda könyvtáros – szeptember elején ellátogattak az összes szabadkai középiskolába, hogy felhívják a diákok figyelmét a műhelymunkára.
– Csütörtökön volt az első összejövetel, de az elkövetkezőkben keddenként este 6 és 7 óra között lesznek a foglalkozások, a nyolc összejövetelt követően pedig december 22-én tartjuk a zárórendezvényünket, amelyre már egy kisebb kiadvány is megjelenik azokból a szövegekből, amelyeket a diákok alkottak – tudtuk meg Papp Melindától.
Milyen lesz egy-egy műhelymunka?
Csík Mónika:
– Tematikus órákat fogunk tartani, külön hangsúlyt fektetve az egyes irodalmi műfajokra, illetve a műfajokon belül egy-egy izgalmasnak tartott kérdéskör kidolgozására. Minden műhelymunka során tervezünk helyben való alkotást, illetve a fiatalok otthon való továbbgondolásra és írásra is kapnak feladatokat. Az elképzeléseink szerint egyénileg és csoportmunkaszerűen is alkotnak majd a részvevők, és az elkészült munkákat közösen elemezzük, véleményezzük.
Egy írásos munka volt a belépő, úgyhogy a részvevőket valamilyen módon már az első találkozás előtt megismerték a műhelymunka vezetői.
Lovas Ildikó:
– Az iskolalátogatás során azt kértük, az érdeklődők a kedvenc könyvükről vagy a nem létező kedvenc könyvükről írjanak. Számunkra is felfedezésszámba ment, hogy mi mindent találnak fontosnak, és milyen különböző és kreatív módon álltak hozzá a téma megírásához. Volt, aki receptet írt, más esszét juttatott el hozzánk, illetve akad olyan középiskolás is, akit a történelem és a politika összefüggése foglalkoztat, és ezt írta meg. Volt olyan is, aki nagyon röviden csak annyit vetett papírra, hogy ő Rejtő Jenő könyveit szereti. A fiatalok és mi is nagy fába vágtuk a fejszénket, arra igyekszünk majd őket hétről hétre rávenni egyéni vagy csoportmunkában, hogy megismerjék a különböző stílusokat, azokban alkossanak, illetve hogy a saját egyéni írásaikat felolvassák. Ha az ember szöveget ír, ahhoz hozzátartozik az is, hogy felolvassa, hisz önmagát is hitelessé teszi azzal, hogy vállalja a szövegét. Amiről mi hárman a legtöbbet beszéltünk, és a legizgalmasabb kihívás lesz számunkra, az az, hogyan tudjuk a különböző műfajokat úgy beiktatni a foglalkozásokba, hogy azoknak meglegyen az aktualitásuk. Tehát, azzal foglalkozni, ami a jelen kihívásait és a középiskolás érdeklődési körét meghatározza, tágítani ezt, új ösvényeket felfedeztetni velük. Mónikának, aki évek óta rendszeresen részt vesz a KMV-re beérkezett művek elbírálásában, életszerű tapasztalata van arról, hogy a fiatalokat, amikor szövegeket írnak, mennyire befolyásolja az, amivel találkoznak filmen, könyvben, és hogyan próbálnak ezekben kapaszkodókat keresni. Azt gondolom, egyszerre feladatunk ezeket a rétegeket lehántani róluk, és a szöveghez való közelítés a maga pőreségében kerüljön a középpontba. Ugyanakkor vigyáznunk kell az érzékenységükre, és lehetőséget kell adnunk nekik arra, hogy a legfelszabadultabb módon tudjanak foglalkozni azokkal a témákkal, amelyek őket körülveszik.
Papp Melinda feladata a kapcsolattartás a diákokkal, a műhelymunka irányítása pedig Csík Mónika és Lovas Ildikó feladata. Mint mondják, a legizgalmasabb, hogy nincs szigorúan vett szereposztás.
Mi a titkolt vagy nem titkolt cél, hisz tehetséget átadni nem lehet, de sok egyebet igen?
Lovas Ildikó:
– Nem az a legfontosabb, hogy valakiből író legyen, a legfontosabb, hogy olvasó legyen. Aki olvasó, az kellő önbizalommal rendelkezik, akármilyen pályát választ az életében. Önbizalmat kell adni a fiataloknak, bátorrá kell őket nevelni. Amikor sok éve a KMV-n zsűriztem, illetve eljutottam a KMV-re, mindig az ragadott meg, hogy a fiatalokban megvan a bátorság, öntörvényűség, megvan az az önfegyelem is, hogy kellő önbizalommal és biztonsággal mozogjanak a világban. Ez az elsődleges célunk és feladatunk, hogy önbizalommal vértezzük fel őket, mert ők a bizalmukat adták nekünk azzal, hogy jelentkeztek a tanfolyamra. Egy ilyen műhelymunka során azt, hogy kiben szunnyad tehetség, fel lehet fedezni. Nem mi fedezzük fel, elsősorban ők fedezik fel önmagukban.
Csík Mónika:
– Alapvetően arra szeretnénk a részvevőket rávezetni, hogy egy adott témát milyen sok szempontból lehet megközelíteni, és hogy részben csak hozzáállás kérdése: mennyire tudunk kreatív módon kibontani egy történetet. Mindennap megesik seregnyi olyan dolog mindenkivel, ami lényegtelennek tűnhet, ugyanakkor megfelelő fantáziával, játékossággal, humorral egy egészen hétköznapi szituáció is izgalmas szöveggé nőhet ki, ha az elbeszélőben van ehhez affinitás, találékonyság és ötlet. A résztvevőknek meg kell tenniük azokat az apró lépéseket, amelyek a komfortzónájukon kívül vezetik őket, és el kell szakadniuk azoktól a bevált sémáktól, amelyekben megtanulták megfogalmazni a gondolataikat.
A most indult műhelymunka, a tervezett kiadvány megjelenése a Szabadkai Városi Könyvtár szervezésben, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Szekeres László Alapítvány támogatásával valósul meg.
