2024. július 17., szerda

Egy regény a zsarnokságról

Zoltán Gábor Orgia című regényének bemutója Újvidéken

A Híd-találkozó keretében december 16-án bemutatták Zoltán Gábor Orgia című, megrázó erejű regényét, mely az idei könyvhétre jelent meg. A kortársak szerint magyar irodalmat szétrobbantó műről van szó, amely a második világháború végnapjaiban játszódik, és a nyilasok szemszögéből mutatja meg, milyen is az, amikor valakik egy eszme nevében nemcsak parancsra, hanem önként, kéjjel ölnek.

A szerző Benedek Miklós és Patócs László kérdéseire válaszolva elmondta, a témája eleve adott volt a régebbi szövegeiben is, ezúttal azonban máshogy közelített hozzá. Életrajzában is hangsúlyos szerepet kap az a tér, melyben felnőtt, és amelyben a nyilasok tömeggyilkosságokat követtek el. Mint mondta, gyermekkorában az iskolában nem beszéltek ezekről a dolgokról: 1945-öt felszabadulásként, 1956-ot ellenforradalomként emlegették, de arról, hogy közvetlenül ’45 előtt mi történt, nem esett szó. A személyesség a többi háborús elbeszélésében megvolt, a nyilas korszakról való beszédből azonban teljességgel hiányzott. Harmincévesen tudta meg, amikor egy munka kapcsán foglalkozni kezdett a közvetlen környezete múltjával, hogy utcájukban volt egy zsidó kórház, ahol a nyilasok tömegmészárlást rendeztek. Az áldozatokat nem egyszerűen megölték, hanem a legtöbb esetben nagyon súlyos bántalmazásoknak és megszégyenítéseknek tették ki.

– A köztudatban – a közbeszéddel ellentétben – jelen voltak ezek a dolgok: 9-10 éves lehettem, amikor sok időt töltöttem egy hasonló korú fiú társaságában. Ő mesélte, hogy a háborúban mindenféle botokat dugtak a nőkbe – így utólag lehetetlenségnek tartom, hogy ne az apja, a nagyapja vagy a nagybátyja mesélt volna neki a helyszínen megesett dolgokról. Ez az, amit nem a szovjet filmekből vagy a híradókból tud az ember – mondta Zoltán Gábor.

Elárulta, hatodik éve foglalkozik azzal a kérdéssel, miért maradt el ezeknek a döbbenetes történéseknek a feltárása, ugyanakkor leszögezte, elhatárolódik attól, hogy regénye holokausztkönyv lenne, mert nem az. Úgy véli, nem egyszerűen arról van szó, hogy a történelem furcsa játéka, megzavarodottság vagy tévedés folytán az árják zsidókat öltek, hanem arról, hogy a magyar történelmen – de még sok más országén is – végighúzódik egy polgárháború, az ország egyik fele 1914-től kezdve hol fegyverekkel, hol fegyverek nélkül – intellektuális és jogi eszközökkel – harcolt a másik ellen. Az író szerint az, hogy a nyilasok egy része büntetlen maradt, miközben az áldozataikat – ha esetleg túlélték a terrort – vagy az őket menteni próbáló embereket megbüntették, azért is történhetett meg, mert egy személyi összefüggéshálózat munkált a háttérben. Azok az emberek, akik keresztény nemesi, polgári vagy gyáros családok leszármazottai voltak, és a legnehezebb időkben menteni próbálták az üldözötteket, a kommunizmusban elnyerték méltó büntetésüket: elvették mindenüket, kitelepítették őket, és jól jártak, ha túlélték a meghurcoltatást. Azokat a nyilasokat pedig, akiket nem volt muszáj, nem vonták felelősségre, hanem átállították a saját oldalukra.

Az Orgia szerzője elárulta, eszébe sem jutott történelmi regényt írni: eredetileg egy esszéregénybe kezdett önmagáról, ahogyan ezekkel a történetekkel találkozik. A nyelv- és szóhasználat töredékekben fennmaradt a korabeli sajtóban, periratokban, amiket hosszasan tanulmányozott: kereste azokat a szavakat, kifejezéseket, amik tényleg elhangozhattak. Az olvasóra nehezedő teher akkor válik még súlyosabbá, amikor az elbeszélés egyes szám harmadik személyből első személyűre vált – tudtuk meg a beszélgetés végén.

Az est végén értékelőjében Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója beszélt a délelőtt lezajlott konferencia gazdagságáról, és hozzátette, egy új irodalmi generáció felnőtté válásának a bizonyítéka is, amely minden bizonnyal meghatározó része lesz az elkövetkező évek vajdasági magyar irodalmi gondolkodásának.

– Új korszak határához érkeztünk azért is, mert a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatóbizottsága pénteki határozata alapján Patócs Lászlót nevezte ki a Híd folyóirat főszerkesztői posztjára. A személyváltás koncepcióváltást nem eredményez: a Híd továbbra is a progresszív magyar irodalom publikációs tere marad Vajdaságban – jelentette ki Virág Gábor.