Elektronikus kiállítással ünnepli Arany János születésének 200. évfordulóját a Matica srpska Könyvtára, 2011 óta ugyanis nem könyvtárolókban bemutatott hagyományos kiállításokat rendeznek, hanem elektronikus formában teszik hozzáférhetővé a jubileumokhoz kapcsolódó anyagokat. A mostani – idén sorrendben harmadik – kiállítás a Matica gyűjteményeiben őrzött Arany János-művek és a róla szóló szakirodalom egy részét mutatja be Marina Šmudla és Heinermann Péter könyvtárosok válogatásában. Heinermann Péter kiemelte, a Matica srpska Könyvtárában megközelítőleg 40 ezerre tehető a magyar nyelvű könyvek száma, ebből mintegy 240 magyar nyelvű kiadvány köthető valamilyen módon Arany János nevéhez.
– A kiállításon bemutatott, beszkennelt művek képsora érzékelteti, hogy milyen sok szép könyvvel találja magát szembe az olvasó, ha betér a Szerb Matica Könyvtárába – magyarázta Heinermann. – Sokan közülünk talán nem tudják, hogy ez a könyvtár milyen gazdag: 1 millió 400 ezer kötetnyi könyv sorakozik a polcain, és több százezer folyóirat évfolyamai is, összesen 139 nyelven. A kiállítás anyaga a rendes állományból, tehát a könyvekből és a folyóirattárból került ki. A virtuális tárlaton először Arany János műveinek magyar, szerb és más nyelvű kiadásait, majd a róla szóló szakirodalmat mutatjuk be, melyet szintén a magyar nyelvű kötetekkel kezdünk. Szerencsénk van, mert amikor az Akadémia tagja lett, akkoriban már készítettek hivatali fotókat az akadémikusokról, így Aranyról is. Kicsi, de nagyon fontos fényképanyag kerül bemutatásra, amely a Matica tulajdonában levő illusztrált kötetekből származik. A kiállítás azért jelentős, mert egy szerb kultúrintézményben egy magyar szerzőt mutatunk be. Habár ez csak egy PowerPoint bemutató, az egésznek a lényege abban rejlik, hogy az olvasó értesül arról, mit találhat, mit kutathat a Maticában, mi az, amit kézbe vehet, mi az, ami létezik – mesélt a prezentáció felépítéséről és funkciójáról Heinermann Péter.
A virtuális kiállítás anyaga megjelenésük szerint, időrendi sorrendjében olyan kiadványok fotóit tartalmazza, amelyek címlapja, elülső borítója vagy tárgyi mivolta valamilyen szempontból különleges: ilyen például az Arany-balladák egyik fakszimile kiadása, amit Zichy Mihály rajzai illusztrálnak, de találkozhatunk a költő kései műveit tartalmazó „kapcsos könyv” hasonmás kiadásával és köteteinek még életében kiadott példányaival is. Heinermann Péter elmondta, Arany legnagyobb szerb fordítója Jovan Jovanović Zmaj volt, így az elektronikus kiállításból nem maradhatott ki a magyar költő egyik, Zmajhoz írott levele, de ízelítőt kaphatunk a vajdasági magyar irodalomtörténet Arannyal foglalkozó, B. Szabó Györgytől, Szeli Istvántól, Bori Imrétől, Gerold Lászlótól származó tanulmányaiból is.
A virtuális kiállítás anyagát bemutató PowerPoint prezentáció március 23-ig megtekinthető a Matica srpska Könyvtárának katalógustermében, illetve ingyenesen letölthető az intézmény honlapjáról is (www.bms.rs). Az idén többek között még Percy Bysshe Shelley, Luigi Pirandello és Ivo Andrić évfordulói kapcsán készítenek elektronikus kiállítást a Matica srpska munkatársai.
