Szerdán mutatják be Budapesten, a Litea Könyvszalonban Bogdán József Zilált papi imák című kötetét, mely a magyarországi Unicus Műhely kiadónál jelent meg. A könyvet Kemény András, a kiadó igazgatója mutatja be, közreműködik Radványi Balázs Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész.
Hogyan figyelt fel az Unicus Műhely vezetőjeként Bogdán József költészetére? – tettük fel a kérdést Kemény Andrásnak.
– Nagyon megtisztelő, hogy feltételez rólam olyan tájékozottságot, hogy egy kis kiadó tulajdonosaként felfigyelek a kortárs magyar líra egy különös, egyáltalán nem sztárolt művelőjére. Be kell vallanom, hogy ez nem így történt. Egyrészt az Unicus Műhely néven évente egy-két könyvet kiadó kis hobbivállalkozásom fő érdeklődési területe a történelem, ezen belül is a közelmúlt magyar viszontagságai. Ez persze nem jelenti azt, hogy elzárkóznék a szépirodalomtól, sőt már gyermekkönyvekkel is próbálkoztam. Mégis, a kiadóhoz került és kiadásra kiválasztott művek kezdeti sorsa nagyrészt a baráti körömből indul el. Így Bogdán József nevéről, verseiről pár éve, Hornyik Miklós barátomtól hallottam először. A kötetbe rendezett, megszerkesztett anyaggal viszont már Szilaveczky Csilla keresett meg, és mivel a költő neve már nem volt ismeretlen előttem, szívesen fordultam az ötlet felé.
Milyen szempontok alapján válogattak a gazdag költői opusból?
– Erről a kötet szerkesztője, Szilaveczky Csilla tud nyilatkozni. Én az első benyomásaimról tudok beszámolni, hogy feszesen, nagy fegyelmezettséggel és önuralommal szerkesztett kötettel van dolgom. Ezek a versek valóban felölelnek minden olyan területet, amely érdekelheti a mindennapok emberét. Ezekről pedig egy pap hitelesen tud szólni. Neves pap költőket ismer a magyar irodalom: Mécs László, Sík Sándor a nevesebbek. Bogdán szerintem felnő melléjük, de kétségtelen korszerűbb hangon szólal meg. Engem az őszintesége fogott meg: minden verse aktuális, mint egy jó prédikáció.
Elsősorban kinek szánják e kötetet? Hisz szólhatnak a hívő emberhez, hisz Bogdán atya minden során átsüt az isteni jelenlét. De a kötet szól a gyermekekhez is, mindazokhoz, akiknek életéből annak bármely szakaszában hiányzott a szeret, a családi melegség.
– A dolog természetéből következik, hogy elsősorban a jó versek kedvelőit szólítja meg a költő és a kiadó is. És ahogy a paptól, úgy a költőtől is igaz szóra vágyunk. Szerintem Bogdán József atya versei ezt az őszinteséget csempészik be a szívünkbe.
Figyelemre méltóak a szülőföldhöz való ragaszkodást, a nemzeti identitástudat megőrzését kifejezésre juttató versek, ezek is az egész Kárpát-medence magyarságához szólnak.
– Az igazi költészet, bármilyen témában szól, az egyetemességet kell hogy célozza. Az első Bogdán-vers, amely „szólt” hozzám, tartalmazza ezt a sort: „Burján növi be bús kertjeinket.” Nézzünk körül a világban, előbb a saját portánkon jó ezt kezdeni. Nem kell nekünk Trianon, ha anélkül is tönkretesszük magunkat.
Szeptember 18-án lesz a budapesti könyvbemutató. Másutt tervezik-e bemutatni a kötetet?
– Ha a szándék és a lehetőség találkozik, szívesen – válaszolta Kemény András.
A kötet szerkesztője Szilaveczky Csilla volt:
– Több mint húsz éve, a Magyarok Világszövetségében mint délvidéki referens kerültem közeli kapcsolatba a vajdasági magyar irodalommal, és ekkor találkoztam először Bogdán József verseivel is. Nagy hatással voltak rám ezek a versek, a költő szuggesztív kifejezésmódja, egyedi hangja, érzelmi és tartalmi gazdagsága. Lehetőségeimhez mérten igyekeztem minél jobban megismerni ezt a különös, zárkózott, olykor a lélek legmélyebb zugaiba is betekintést engedő költészetet. Úgy éreztem, verseiben együtt van jelen a menny és a pokol. Költészete egyszerre finoman lírai, játékosan kedves és mélyen drámai. Háború és béke váltakozása.
Egy személyes, szomorú esemény kapcsán megismerhettem Bogdán Józsefet, az akkori törökkanizsai plébánost is, 12 évvel ezelőtt ő kísérte utolsó útjára édesanyámat.
Nekem is nagy örömömre szolgált, amikor Kemény András, az Unicus Műhely igazgatója felajánlotta, hogy lehetőség lenne egy magyarországi kötet megjelentetésére, és engem ért a megtiszteltetés, hogy összeállítsam a kötetet. Igyekeztem tematikusan, ciklusokba válogatni. Nem volt könnyű, a bőség zavarával küzdöttem, hiszen egy olyan költő 30 évnyi alkotásaiból szerettem volna a legjobbakat kiemelni, akinek talán nem is voltak úgynevezett zsengéi, amelyek később nehezen vállalhatók, mert a korai versei ma is üzennek az olvasónak, ma is útmutatást adnak felnőttnek, gyermeknek egyaránt. Ezért kicsit „zilált” lett a válogatás is, szinte mindegyik ciklusban van olyan vers, amely bármely másikban is szerepelhetett volna. A célom az volt, hogy a magyarországi olvasók minél jobban megismerjék Bogdán József költészetét és Bogdán Józsefet, az embert, aki költő és pap.
Megélt és meg nem élt élményeket, mások gondjait, nehézségeit teljes átérzéssel interpretált történeteket, a természet szeretetét, a gyermeki élet mély nyomot hagyó fájdalmait, a különleges, felnőttekhez is szóló – sokszor egy-egy kis drámát rejtő – gyermekverseit szedtük egy nagy csokorba. Közösen és örömmel végeztük ezt a munkát. Mind Bogdán Józsefnek, mind Kemény Andrásnak köszönöm a szerkesztéshez nyújtott segítséget – nyilatkozta Szilaveczky Csilla.
Bogdán József a következőket nyilatkozta a nemrégiben megjelent könyv kapcsán:
– E kötetbe az elmúlt harminc év terméséből Szilaveczky Csilla szerkesztővel olyan verseket is beválogattunk, amelyek az eddigi válogatott verseimből kimaradtak. 2011-ben Másnap címmel a Forum adott ki egy válogatást, és ugyanabban az évben szintén ez a kiadó megjelentette a gyermekverseimet is, Bíborbogár címmel. Most a Zilált papi imák című kötetbe belekerült több azokból a versekből is, amelyeket 10-15 évvel ezelőtt a zEtna folyóiratba küldözgettem, és még soha nem jelentek meg kötetben.
A kötet címét a szerkesztő javasolta. A ziláltság meghatározza az életemet, kedve a gyermekkoromtól, eléggé gyötrődő, zilált alkat vagyok. Egyébként van egy 20-25 éve írott versem, egyházaskéri plébános koromból, amelynek ez a címe. Szilaveczky Csillát akkor ismertem meg, amikor a Magyarok Világszövetségében dolgozott, ott ténykedve megismerte a vajdasági magyar irodalmat, és így figyelt fel az én verseimre is, már akkoriban. Csendes asszony, aki keveset beszél, de érző lélek, és így közeledett a verseimhez is.
