2024. augusztus 1., csütörtök

El nem engednék egymás kezét

Zentán is bemutatták Börcsök László nyugalmazott magyartanár regényét

A zentai Alkotóházban kedden este mutatták be Börcsök László nyugalmazott magyartanár legújabb, sorstörténeteket, helytörténeti jelentőségű eseményeket, háborúkat, tragédiákat és szerelmeket felidéző, El nem engednék egymás kezét című könyvét, amelynek főhősei Barna István és Szabó Péter, akiknek a sorsa ugyan párhuzamot mutat, ellentétes is egymással.

A könyvbemutató kezdetén az Óbecsei Gimnázium tanulói olvastak fel részleteket a kötetből, majd annak keletkezéséről és szerkezeti felépítéséről a szerző, Börcsök László beszélt, kifejtve, előbb novellák formájában szerette volna megírni a regény alapjául szolgáló történeteket, ám később mgr. Mák Ferenc rábeszélésére döntött a regényforma mellett. Mint mondta, a cselekmény két szálon fut, párhuzamosan tárva az olvasók elé a két főhős, Barna István és Szabó Péter élettörténetét.

Az idősebb főhős, Barna István, aki a dunántúli pusztákról, a később hírhedté vált Ovčaráról származik, nyitottabb, határozottabb, céltudatosabb egyéniség, akinek el kell hagynia a szülőföldjét, a fiatalabb, Szabó Péter, aki kisgyerekként éli át a Sajkás-vidéki tragédiát, zárkózottabb, kissé talán megszállottabb is. A sorsuk ugyan párhuzamot mutat, ugyanakkor ellentétes is, nemcsak az egyéniségükből kifolyólag, hanem a sorsuk alakulása folytán is, hiszen amíg az előbbi – ahogyan maga nevezi – az édeni pusztáról indul, és végül az emlékezésig jut el, tehát végül már csupán emlékezni tud a pusztára és az ottani társaira, addig az utóbbi a tragédiából indul, illetve az apjára, a családjára való emlékezésből, és végül eljut odáig, hogy megtalálja a helyét az életben – magyarázta Börcsök László, majd a regény szerkezetére vonatkozó kérdésünkre válaszolva hozzátette: – A regényt párhuzamos közlés jellemzi, amelynek során az egyik fejezet az egyik főhős, a másik fejezet pedig a másik főhős történetét mutatja be, egészen addig, amíg végül össze nem fonódik kettejük sorsa, hiszen végül mindketten a Tisza menti városba, Óbecsére jutnak el. A Sajkás-vidéki főhős nővérével együtt kerül oda, a távoli nagybácsihoz, az egyetlen élő rokonhoz, az Ovčaráról származó főhős pedig munkát keresve jut el oda.

A szerző elmondta, mivel a regény alapjául szolgáló események szinte kimeríthetetlen témát képeznek, tervei szerint szorosan kapcsolódik majd hozzájuk a következő regénye is, amelyben – ahogyan fogalmazott – a bosszú és a feledés fog vívódni egymással.