Nagy sikerrel mutatták be csütörtök este a zentai Városi Múzeumban Tolnai Ottó Kalapdoboz című, képzőművészeti témájú írásokat tartalmazó kötetét, valamint megnyílt a Képek a Kalapdobozból című alkalmi kiállítás is. A képekről és az írásokról a szerzővel Bánszky Mária néprajzkutató, Danyi Zoltán író, Szarka Mándity Krisztina művészettörténész, muzeológus, Terék Anna költő, pszichológus, valamint Virág Gábor író, költő, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója beszélgettek.
–Az elmúlt tíz-tizenöt évben született, képzőművészeti témákkal foglalkozó írásaimat gyűjtöttem össze a kötetben, amelyből éppen ezért terjedelmesebb kiadvány kerekedett. Közben írtam egy előszót a Délvidéki Képzőművészeti Lexikonhoz, és tulajdonképpen az a szöveg képezi a gerincét a Kalapdoboz című könyvnek is. Abban a szövegben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy létezik-e vajdasági vagy délvidéki képzőművészet, és ezen belül délvidéki magyar képzőművészet. Azt írtam meg, hogy hogyan lettek egyes képek az életem részei. Ezek a szövegek azt mutatják meg, hogyan lett a szobámnak, a családom életének része a vajdasági képzőművészet, ami azért nagyon érdekes dolog, mert ha része tud lenni valaki életének, akkor létezik, akkor életbevágó. Ezt próbáltam tetten érni, és ezt próbáltam összegyűjteni egy dobozba, egy kalapdobozba – magyarázta a könyvbemutatót követően lapunknak nyilatkozva Tolnai Ottó, majd hozzátette, a kötet címe onnan származik, hogy egyszer egy magyarországi festőbarátja képei között találkozott egy olyan képpel, amelynek az volt a címe, hogy Kalapdoboz a Holt-tenger partjáról. – Ez a cím annyira megfogott, hogy intenzíven elkezdtem foglalkozni a dobozokkal és a dobozolással, egyáltalán a doboz filozófiájával, a történetével és a különböző formáival, a bőröndtől kezdve a kalapdobozig, olyannyira, hogy a könyv címéül is a Kalapdobozt választottam. Észrevettem, hogy az emberek jobban reagálnak erre a címre, mint ha valami egyszerűbbet választottam volna, éppen ezért a könyvbemutatókon is elkezdtem hangsúlyosabban foglalkozni a kalapdobozzal, azzal a tárgyal, amelyben benne van valami, mondjuk egy női kalap vagy egy cilinder, tehát valamiféle esztétikum – fogalmazott Tolnai Ottó.
A Képek a Kalapdobozból című alkalmi kiállítást Szarka Mándity Krisztina művészettörténész, muzeológus rendezte, aki a Tolnai Ottó által megfogalmazott kérdésre utalva kifejtette, maga a kiállítás is azt hivatott bizonyítani, hogy létezik vajdasági képzőművészet, majd hozzátette, a kiállított alkotások között a legnagyobb arányban az ’50-es, ’60-as években született alkotások vannak, mivel ilyen módon szerette volna szűkíteni a kiállított képek körét annak érdekében, hogy a kiállítás összetett volta ellenére is egységes művészeti élményt nyújthasson a látogatóknak.
