2024. július 31., szerda

A szabadságharc napos oldalán

A patetikus hangvételt mellőzve közelítette meg a forradalom témakörét a magyar tanszék ünnepi műsora

A személyes sorsot, a humorral övezett párbeszédeket, a mindennapi élet jeleneteit, a szerelmet, a szabadságharcot és a háború tüzeit egyszerre és egyformán megjelenítette az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke hallgatóiból összeállt kreatív műhely március 15-i előadása. Mindezt olyan módon tette, hogy nem hagyta: a szabadságharcra okot adó keserűség, fájdalom, letargia játssza a főszerepet. Az előadás ebből a szempontból talán némileg rendhagyónak is nevezhető, ám a tanszék műsorának éppen egy ilyen hangulat kialakítása volt a célja. A magyar költészet legismertebb verssorai úgy ágyazódtak bele az ünnepi szövegrendszerbe, hogy emberközeli, biztató és örömteli pillanatként éltessék meg a befogadóval március 15-e dátumát, a szabadságharc idejét, mely a hallgatók által előadott versek és próza által végül kronológiai sorrendet, az időben is elhelyezhető jelentéstartalmat is nyert. A tündér képzeletnek zengő madarai című összeállítás Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Arany János költeményeiből, megzenésített verseiből válogatott, s a magyar irodalom egyik legismertebb levelezését is tartalmazta: dr. Utasi Csilla, az előadás szövegkönyvének megalkotója a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy az idén Petőfinek és Aranynak a levélváltásából indult ki munkája során.

– Egy rendkívül friss és egészen más szemlélettel rendelkező szöveganyag ez, mint a XIX. századi versek. A levelezést próbáltam kiegészíteni a kultuszversekkel, melyeket viszont ellenpontozni kívántam sokkal személyesebb, kevésbé ismert, ennek ellenére rendkívül jó költeményekkel. A pozitív kicsengés maguknak a szövegeknek köszönhető, hiszen fiatalemberekről van tulajdonképpen szó, akik komolyan hittek a szabadságharc eszméjében – magyarázta Utasi.

A március 15-i programok hosszú hagyományra tekintenek vissza a tanszéken. Dr. Csányi Erzsébet tanszékvezető kifejtette, hogy erre a műsorra az újvidéki polgárokat is szeretettel várják minden alkalommal.

– Úgy véljük, hogy egy nyitás ez a közeg felé. Az együtt ünneplés lényeges, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók is érezzék maguk körül a környezetet, a befogadó közeget. A műsor alakítását igyekszünk minden évben a hallgatókra bízni, a jelen esetben is egyikük a rendező. Jól elvégzett munka az idei is, egy olyan szövegkönyv alapján dolgoztak, amely ennek az ünnepnek, kultusznak nem a patetikus oldalát ragadta meg, hanem inkább a vidámabb, felhőtlen, napsugaras oldalát – fogalmazott Csányi.

A darabot Maletaški Krisztina harmadéves hallgató rendezte. Mint mondta, nem számított túl nehéznek a feladat, hiszen a kreatív csoport tagjai már összeszokott társaságnak számítanak.

– Színpadra kellett megálmodnom Utasi Csilla szövegkönyvét. Vetítéssel is színesítettük a színpadi mozgást, székekkel és újságpapírokkal dolgoztunk. Nem ez az első alkalom, hogy műsort rendezek, a kreatív írásműhelyen belül maximálisan összedolgozunk, így születnek meg ezek az előadások – mondta el a munkamenet kapcsán a műsor rendezője.

A tanszék előadásának sikerült teljesítenie küldetését, amelyet Csányi Erzsébet fogalmazott meg köszöntőjében: minden gond nélkül a „nyers valóságba tudta hívni a zengő madarakat és a tündér képzeletet”.