A két világháború között a szabadkai zsidók képezték a gazdasági elitet, ők indították el ebben a kisvárosban az iparosodást. 1921-ben minden szabadkai gyár tulajdonosa zsidó volt – emelte ki többek között Stevan Mačković, a Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatója az Élettől az életig – a holokauszton át című könyv bemutatóján Belgrádban, a Collegium Hungaricumban.
Az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet és a Szabadkai Zsidó Hitközség által kiadott, a szabadkai önkormányzat és a tartományi oktatási és kulturális titkárság által támogatott könyv a szabadkai zsidóságot mutatja be, zsidó családok sorsait tárja elénk és mutat rá arra, hogy a zsidó közösség miként járult hozzá Szabadka fellendüléséhez és ahhoz, ahogy Szabadka ma kinéz. Stevan Mačković elmondta, bár Szabadkát nagy faluként tartották számon, a XX. század elején nagyobb város volt, mint Zágráb, vagy Belgrád, sőt még 1918-ban is Budapest után a harmadik legnagyobb városnak tekintették. Habár a lakosság legnagyobb része mezőgazdasággal foglalkozott, Szabadkán a lakosság 3-5 százalékát alkotó zsidó közösség jelentős mértékben hozzájárult a város ipai fejlődéséhez, például a Rotman-Geiger kerékpárgyárral, a Hartmann baromfi-feldolgozó üzemmel, vagy a Ruff fivérek édességgyárával, ahonnan a mai napig 100 év után is fennmaradt a Negro cukorka receptje.
Dragan Rokvić, a Szabadkai Városi Könyvtár igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a gazdasági fejlődésre gyakoroltak nagy hatást a városban, hanem az építészet, a kultúra és a zene terén is hagytak örökséget a város lakóinak. Jelentős mértékben hozzájárultak Szabadka életszínvonalának emeléséhez minden téren. Mint kiemelte, Szabadka a holokauszt borzalmai után, amikor mintegy 4000 zsidó kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát, már nem volt ugyanolyan.
Lovas Ildikó írónő – aki szintén egyike volt a könyv szerzőinek – is arra mutatott rá, hogy hány kiváló embert adott a városnak a közösség, saját tapasztalatain keresztül mutatott rá, miért volt fontos a szabadkai zsidó közösség történetével foglalkozni. Elmondta, Farkas Zsuzsa újságírónővel folytatott beszélgetés után született meg ennek a könyvnek a gondolata. Így a könyv egy fontos fejezetét éppen azok az interjúk képezik, amelyeket Farkas Zsuzsa a holokauszttúlélőkkel készített.
Az Élettől az életig – a holokauszton át című könyv szerkesztője dr. Ózer Ágnes, a Vajdasági Múzeum igazgatója, aki a könyvbemutatón kiemelte, ezzel a könyvvel egy 70 éves űrt sikerült betölteni. Mint mondta, a könyv létrehozásában számos kiváló szakember részt vállalt, lelkesen járultak hozzá ahhoz, hogy bemutassák a zsidó közösség Szabadkán betöltött szerepét, azt, hogyan járultak hozzá a város gazdaságának fejlődéséhez, de azt is bemutassák, mitől fosztották meg ezt a közösséget a háború során és után.
Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója is a könyv jelentőségére mutatott rá, mint elmondta, ennek a könyvnek nagyobb jelentősége van annál, minthogy a szabadkai zsidók életét foglalja össze, hiszen Vajdaság más területén is a zsidók hasonló sorsot szenvedtek el, mint Szabadkán. És az utánuk maradt hiányt nem lehet betölteni, ám éppen ezért kötelességünk ezeknek az embereknek az emlékét megőrizni.
Szabados Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke írásos életdokumentumnak nevezte a könyvet, amely emlékeken, történeteken át arra mutat rá, milyen volt a szabadkai élet a holokauszt előtt, illetve irányt mutat arra, hogyan kellene olyan lendületet adni a városnak, hogy olyan legyen, amilyen volt. A fiatalok pedig hiteles dokumentumként forgathatják azt, megismerve a város történetét.
– Nagyon sok szerzője van ennek a könyvnek, akik azokra a polgárokra emlékeznek, akik valamikor Szabadkán életek. Fontos momentuma ez ennek a könyvnek. Büszke vagyok Szabadkára, szeretem a várost, lokálpatriótaként azt gondolom, hogy minden polgárának helye van a város történelmében – mondta Szabados Róbert.
A könyvbemutatónak a Magyarország belgrádi nagykövetségének támogatásával a belgrádi Collegium Hungaricum adott otthont. Mint azt dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete alkalmi beszédében elmondta, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) soros magyar elnöksége alkalmából Magyarország az antiszemitizmus elleni küzdelmet, a holokausztoktatást és romagenocid megfékezését tűzte ki célul.
– A magyar elnökség keretében több sikeres programot is lebonyolítottunk Belgrádban és Újvidéken: szeptemberben a zsinagógaépítészetről nyitottunk kiállítást, októberben Debreczeni József Hideg krematórium című könyvét mutattuk be, most pedig ismét egy könyvbemutatóra került sor. A belgrádi nagykövetség a Collegium Hungaricummal reményeink szerint merőben hozzájárul az IHRA-elnökség sikeréhez. Célunk az, hogy a kialakított együttműködést, a célunkat az elnökséget követően is folytassuk. Ehhez az önök segítségét is kérjük – fordult a közönséghez dr. Pintér Attila.
Az Élettől az életig – a holokauszton át című könyvet várhatóan hamarosan szerb nyelvre is lefordítják majd.
