Fekete J. József Idegenség/Érintettség (Magyar olvasókönyv 2.) című könyve az Életjel kiadásában jelent meg. A kötetet, amelyben a Zomborban élő irodalomtörténész, kritikus Vajdaságban élő, Vajdaságból elszármazott írók, költők könyveiről írt kritikái, elemzései, valamint tanulmányai kaptak helyet, a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesületben mutatták be. A könyvbemutató előtt megnyílt Silling N. Mária kupuszinai képzőművész Találkozások című kiállítása.
Dévavári Beszédes Valéria, az Életjel Könyvkiadó vezetője – aki Fekete J. József mindkét vajdasági magyar olvasókönyvét, az Idegenség/Érintettséget és az ezt megelőző Ami átjön címűt is megjelentette – azt emelte ki, hogy jeles irodalomtörténészünk, kritikusunk említett írásai is segítették az utóbbi húsz évben a tájékozódásban, hogy a vajdasági magyar irodalomból mit érdemes elolvasni.
Dr. Káich Katalin professor emerita, művelődéstörténész az irodalomtörténeti olvasókönyv erényei között a szakszerűséget, a hitelességet említette, kiemelte a vajdaságiság, az egységes magyar irodalom kérdéskörének taglalását, valamint azt, hogy a szerzőt az identitástudat, a centrum-periféria-provincializmus problémaköre is foglalkoztatja, azt a nézetet vallva, hogy a helyi értékek semmiképp sem egyenlíthetők ki a provincializmussal. Laikusok számára is érdekes olvasmány ez a vajdasági magyar olvasókönyv.
Fekete J. Józsefet e legújabb könyvével kapcsolatban Beke Ottó egyetemi tanársegéd és dr. Samu János Vilmos egyetemi docens kérdezte. A beszélgetés során elhangzott az értékközpontú kritika szókapcsolat is. Beke Ottó kérdésére válaszolva a szerző kifejtette: arról ír, ami megérinti, azt írja meg, ami átjön számára a műből. Úgy gondolja, amiről nincs jó véleménye, arról nem kell íni. Ő az olvasóközönségnek kedvet szeretne csinálni az adott mű elolvasásához. Samu János Vilmos kérdése nyomán Fekete J. József kifejtette, létező jelenség, hogy műveket, szerzőket lehet lesöpörni az asztalról, azzal a jelzővel, hogy provincialista. A helyi érték nem negatív minősítés. Fontos, hogy saját magunkkal foglalkozzunk, ápoljuk a sajátos, vajdasági beszédmódot. Véleménye szerint az itt élő írók – néhány kivételről eltekintve – mintha kicsit félnének ettől, bennük van az a beidegződés, hogy létezik egy irodalmi nyelv, és azon kell megszólalni. A Magyarországra átköltözött írók sokkal inkább felvállalják ezt a vajdasági beszédmódot, leginkább arról írnak, amit magukkal vittek innét.
A könyvbemutató kísérőrendezvényeként Silling N. Mária Találkozások című alkalmi kiállítását Fekete J. József nyitotta meg. Azért vállalkozott erre, mert jól ismeri azt a fejlődési utat, amelyet a képzőművész az elmúlt évtizedekben bejárt. A most kiállított pasztellképek témája az angyal, amely lehet őrangyal, hozhat jót, de nem biztos, hisz van gonosz angyal is. Mint elmondta, Silling N. Máriának köszönheti, hogy az Angyalok rozettája című könyvében mindenütt ott szerepelnek az angyalok.
