Sándor Zoltán és Berényi Emőke
Sándor Zoltán író, újságíró-szerkesztő két novelláskötetével ismerkedhettek meg Szabadkán azok, akik részt vettek a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesületben megtartott könyvbemutatón. Az Életjel által megjelentett Föltámad a szél és a zEtna kiadásában napvilágot látott Térdről a világ című novelláskötetekről a szerzővel Berényi Emőke kritikus beszélgetett.
A Föltámad a szél című kötetben szereplő 7 novella 100 évet ölel fel, a képzeletbeli Máriafalván játszódik. Ez a novellaegyüttes falurajz és társadalomrajz is egyben, hisz Sándor Zoltánt mindenekelőtt az érdekli, hogyan befolyásolják az aktuális társadalmi, politikai történések a kisember életét, és hogyan reagál a kisember ezekre a társadalmi változásokra. Ezt próbálja a hősei sorsán keresztül érzékeltetni. E sorstörténetek nem kapnak feltétlenül tragikus színezetet, átszövi őket a humor, az irónia, jelen van a mágikus realizmus, a dúsított realizmus. Sándor Zoltán azt vallja, a prózában számára első helyen a mese, a történet van, a prózai mű magva a mese.
A Térdről a világ című kötet történetei egy korszakra, mégpedig napjainkra összpontosítanak, nem annyira egy helyhez kötődnek, mint az előző novelláskötetben szereplő írások, és elsősorban a kiszolgáltatottságról szólnak, megjelennek benne az önhibájukon kívül marginalizálódott emberek, a gazdasági átalakulás vesztesei, a háborús traumákkal küzdő veteránok.
Az esten szóba került a titói éra, a mítoszképzés, az, hogy a tudományos történelemírás helyett egy mitológia jött létre. Sokan nosztalgiával gondolnak vissza arra az időszakra, ezt több módon lehet magyarázni: mindenki szívesen gondol vissza a fiatalságára, gyakran szelektív az emlékezetünk, s tény az is, hogy abban az időben jelen volt egy biztonság, amely mára eltűnt. A beszélgetés során Sándor Zoltán azt is kifejtette, miért szkeptikus mindenféle ideológia iránt.
Fordítói munkássága is szóba került. Ő fordította le David Albahari nemrégiben magyar nyelven megjelent Különös történetek című kötetét, decemberben jelenik meg az általa magyar nyelvre átültetett Basara-kötet is: A föld szíve.
Néhány éve megjelent A boszorkány botja címmel egy hosszabb elbeszélése, azonos címmel készül a regénye, és a J. K.-novellák újabb darabjai is íródnak.
A könyvbemutató előtt alkalmi kiállítás nyílt a muzslyai Sándor Róbert fotóiból, amelyeket Csík Mónika költő fotónovelláknak nevezett, hisz ezekből – legyen szó az épülő szabadkai Népszínház megörökített belső teréről vagy épp az écskai omladozó kastélyról – egy-egy komplett történetet bonthat ki a néző.
Az est a szabadkai Életjel Kiadónak köszönhetően jött létre.
Nyitókép: Sándor Zoltán és Berényi Emőke
