Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Új tudás – műveltség mindenkinek programjában a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet három Kárpát-medencei régió egy-egy képzőművészeti műhelyét kérte föl a kortárs művészeti alkotások vajdasági bemutatására. Erdély, Felvidék és Muravidék mintegy 30-40 munkáját láthatja a közönség három vajdasági város kiállítótermében. Június közepéig Magyarkanizsán, Topolyán és Zentán mutatják be a válogatást.
A tárlatokat a Karavánnal érkező művészeti vezetők, művészek nyitották meg. A kiállítássorozat alkalmat adott arra is, hogy a három régió műhelyeinek képviselői és a helyi szervezők, alkotók találkozzanak, szakmai beszélgetéseken vegyenek részt. A Képzőművészeti Karaván egyik részvevőjét, a felvidéki Kortárs Magyar Galériát április végén bemutattuk olvasóinknak, most a muravidéki kiállításból adunk ízelítőt.
Jelenleg a zentai Városi Múzeumban láthatóak a muravidéki képzőművészek alkotásai. A topolyai Art Gallery a kolozsvári Barabás Miklós Céh tárlatát, a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény kiállítóterme pedig a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria válogatását mutatja be. |
A lendvai Galéria-Múzeum, amely 1996 óta önálló közintézetként tevékenykedik, a lendvai vár épületében helyezkedik el. Keretében működik Szlovénia egyik legrégibb képzőművészeti alkotóműhelye, a Lendvai Nemzetközi Művésztelep, amely 1973-ban jött létre, és azóta jelentős szerepet játszott abban, hogy a térség képzőművészei a közös munka révén betekinthettek egymás alkotói műhelyébe, és hogy létrejöhetett egy közép-európai jelentőségű képzőművészeti kortárs gyűjtemény. Gerics Ferenc szobrászművész, a lendvai galéria igazgatója a következő gondolatokat fogalmazta meg a Képzőművészeti Karaván nyitókiállításán a topolyai Art Galleryben:
Király Ferenc: Bók
– Mit is kell tudnia a Lendvára látogatónak, hogy ha arra jár, megkeresse? Sajátos szerkezetű, egyéni hangulatú városka, egységes arculatával, festői képet nyújt a látogatónak. A lendvai galéria már 38 éve működik Szlovéniában. Minden elfogultság nélkül megállapítható – ami kevés vidéki kisvárosról –, hogy friss és naprakész a kortárs művészet felkarolásában és bemutatásában. Tárlataink közös jellemzője a sokoldalú tájékoztatás szándéka mellett a válogatás igényessége és ennek eredményeként a bemutatásra kerülő alkotások magas színvonala. A program sokrétűsége bizonyítja, hogy helyet kap benne a helyi hagyomány felkutatása, Lendva vidék szülöttei, a hazai és a nemzetközi értékek felsorakoztatása, festők, grafikusok, szobrászok, iparművészek (csoportosan vagy egyénileg), az ifjúsági művésztelep, és nem utolsósorban a lendvai nemzetközi gránit-, márvány- és bronzöntő művésztelep évenkénti összegző beszámolója.
A 38 év nem jelent semmilyen iskolás jelleget, stílusbeli azonosságot, mindenki a saját stílusában alkot. A lendvai vár emblémája lett e nemes munkának. A kézfogás láncolata alakult ki, amit nem szabad megszakítani. Hol a helye az egyetemes kultúrában a miénknek? Nem kell-e tartanunk identitástudatunk, sajátos nemzeti karakterünk elvesztésétől egy újfajta, uniós igazodásban mindazon értékeink alábecsülésétől, amelynek gyarapodásáért olyan sokat fáradoztak elődeink?
Hagymás István: Nyár-árny
Mi lehet a feladata ma egy múzeumi galériának Szlovénia multikulturális területén, az Európai Unióhoz való csatlakozás után, hogy tud hatékonnyá válni, az egyetemes és a két nemzeti kultúra javát egyaránt szolgálni? Nézzünk szembe saját képességeinkkel,
alkalmasak vagyunk-e a kitűzött célok elérésére! Ha a válasz igen, az új lendületet ad, és segít minden energiánkat munkára fordítani, ilyenkor csak a keresés, az önmagunkkal való őszinte szembenézés hozhatja meg a várt eredményt.
