Ismét törvény kötelezi a könyvtárakat arra, hogy a könyvállományt közebszerzési eljárás során bővítsék. A könyvtárak nehéz, szinte kilátástalan helyzetbe kerültek, ugyanis ahhoz, hogy egy könyvet megvehessen a könyvtár, három különböző helyről kell árajánlatot kapni, enélkül nem bonyolítható le a közbeszerzési eljárás. A könyvtárak legkedvezőbben nem a könyvesboltokból, hanem a kiadóktól tudják beszerezni a könyveket, és ugyanazt a könyvet persze, hogy nem adja ki egyszerre három kiadó, hogy három különböző kiadótól lehessen ajánlatot kérni.
– Hasonlóan tanácstalan helyzetben vagyunk mint a többi könyvtár Szerbiában. Azzal, hogy azok a könyvtárak, ahol magyar könyvek is vannak, ott még nehezebb a helyzet. Semmiféle útmutatást nem kaptunk arra vonatkozóan, hogy hogy járjunk el például a Magyarországról beszerzett könyvek esetében – mondta Náray Éva, a topolyai Népkönyvtár igazgatója. Mint megtudtuk, néhány éve már kerültek hasonló helyzetbe, amikor a közbeszerzési eljárásokat bevezették, akkor is egy ideig a könyvtárak kötelesek voltak lefolytatni ezt az eljárást. Ami nevetséges lett volna, ha nem lett volna szomorú, ugyanis minden egyes könyvre három árajánlatot kellett kérni, ami nagyon bonyolította és feleslegessé tette az egész folyamatot.
– A könyvtár nyilván a könyvkiadótól fogja vásárolni a könyvet, mert így a legolcsóbb. Ha egy adott szerző egy adott művét szeretném megrendelni, akkor azt a szerzőt és azt a címet nem kereshetem másik kiadónál, hiszen milyen esély van arra, hogy három kiadó adja ki egy időben ugyanannak a szerzőnek ugyanazon könyvét? Ilyen nincs – hallottuk az igazgatótól. – Néhány éve írtunk a minisztériumnak. Akkor bizonyos idő után kaptunk választ, miszerint mentesítve lettünk a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól. Akkor fellélegeztünk, de most megint ez van, és ugyanaz a képtelen helyzet állt elő, hogy nem is tudok kitől még két ajánlatot kérni. Ráadásul arról is hallani, hogy állítólag a községi alapítású könyvtáraknak községi bizottságnak kell majd benyújtaniuk a listát arról, hogy milyen könyveket szeretnének megvásárolni, és ha az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy valóban szükség van ezekre a könyvekre, akkor utalják át a pénzt. Ez borzasztóan időigényes, másrészt pedig hadd mondjam azt, hogy könyvtárak tudják a legjobban, hogy milyen könyvekre van szükségük, az olvasóknak mire van igényük.
A könyvtár március 7-én átirattal fordult a közbeszerzési igazgatósághoz, kérték, hogy a topolyai Népkönyvtárat mentsék fel a közbeszerzési törvény rendelkezése alól. Nemcsak a topolyai, hanem sok más szerbiai könyvtár kérte ezt, de válasz, reagálás március óta nem érkezett az intézményekbe.
– Tanácstalanok vagyunk. Sürgősen tisztázni kellene a dolgokat. Azok a könyvtárak, ahol magyar könyvek is vannak, kétszeresen is nehéz helyzetben vannak. A magyar könyvekre honnan is kérjek három árajánlatot? Én két olyan cégről tudok, amely magyarországi könyveket hoz be, és számlára tudok vásárolni. Ha két cég van, amely magyarországi könyvek behozatalával foglalkozik, akkor kitől kérjem a harmadik árajánlatot? Ha nincs meg a három árajánlat, akkor nem lehet lefolytatni a közbeszerzési eljárást. Ez egy képtelen helyzet. Vagy például, amikor egy könyvet csak a Forum Könyvkiadó adott ki, akkor kitől kérjek még két árajánlatot? Magától értetődő, hogy nem a könyvesboltból, nem az utcai árusoktól vásároljuk a könyveket. A könyvtárak a kiadókhoz fordulnak, mert ők adják a könyvtáraknak a legnagyobb kedvezményeket. Sajnos, azt is el kell mondanom, hogy szinte nem nagyon fájhat a fejünk a könyvbeszerzés miatt, mert nincs miből könyvet vásárolni. A költségvetésből annyit le kellett faragni, hogy alig maradt könyvvásárlásra.
A topolyai Népkönyvtár községi alapítású intézmény, az önkormányzat fedezi a működési költségeket a fizetésektől a rezsiköltségen át, a pénz egy része könyvvásárlásra jóváhagyott összeg. Az igazgatónő nem tudja, hogy a költségvetési megszorítások után pontosan mennyi jut könyvvásárlásra, de az biztos, hogy az igényekhez képest jóval kevesebb.
