2024. október 5., szombat

Puruttya

SZÓFIGYELŐ

A puruttya szó régi eleme a magyar nyelv szókészletének, de nemigen volt használatos az utóbbi évtizedekben. Manapság azért került elő, mert egy extrém weboldal ezt a nevet viseli. A Puruttya (puruttya.hu) gyakran súrolja, vagy át is lépi a jó ízlés határát, gusztustalan tartalmakban a napiszar.hu weboldallal vetekszik, noha csak az utóbbit illetik „az internet pöcegödre” minősítéssel. Különösen ordenáré blogjaival vált hírhedtté, de undort keltő videókkal és képekkel is ellátja látogatóit. Hogy ilyesmire van kereslet, azt már a világ első blogjainak egyike, a Stileproject is tanúsította 1999-ben, amikor felbukkant, és gyors népszerűségre tett szert sokkoló tartalmaival.

Már nemcsak a weboldal neveként említik a puruttya szót, hanem köznévként és melléknévként is: Dupla ennyi puruttya kell. – Szeretem puruttyát, de ez szánalom a köbön. – Játék unatkozó puruttyák szórakoztatására. – Puruttya fanok a pályán a magyar holland labdarúgó mérkőzésen. – Örömmel közöljük, hogy a puruttya-ügyben az izraeli lobbi sikerrel járt el, a forrásmegjelölési kérelmünknek eleget tettek. Köszönjük a közreműködést.

A XIX. században még csupán melléknév volt a puruttya, utálatos viselkedésű, piszkos, mocskos ruházatú személyre, visszatetsző állatra, tágabb értelemben undorító dologra vonatkozott. Csokonai és Petőfi is élt vele: „Azolta erre jönni is / Nem mertem én: / Tudod, pemetén jár az a / Puruttya vén. / Csak itt nyögök hozzád, Katóm! / E fák alatt; / Tudom, te is nyögsz a setét / Kémény alatt.” (Csokonai Vitéz Mihály: Parasztdal) „Nem fáj a szíved, te puruttya lélek, / Te csúf poronty, anyádat megtagadni,/ Szülőanyádat? hogy ki nem szakadt e / Szóval belőled a lép és tüdő / S a májad és a zúzád?” (Petőfi Sándor: Az apostol, VIII.)

Annak idején ige (puruttyálkodik) és főnév is (puruttyaság) létrejött a puruttya melléknévből. A puruttyálkodik olyan személyre utal, aki ’puruttyán, azaz mocskosan, undokul viseli magát mind testileg mind erkölcsileg’, a puruttyaság pedig nem más, mint ’rondaság, csúnyaság, piszkosság, anyagi és erkölcsi értelemben’. Ezek a szavak is lassan újra használatba kerülnek.