A racionalizálás céljával végrehajtott átszervezés során kő kövön nem maradt: hatóságok, szervek, tanácsok, alapítványok, elnöki és vezér- meg csak amolyan közönséges igazgatói posztok egész sora jött létre. Egyetlenegy szervezet vagy személy sem maradt a helyén, sem hierarchikus, sem funkcionális besorolásban.
Az új rendszer szövevényeiben el sem lehet igazodni a hatósági hálózat nómenklatúrájának ismerete nélkül. Ezért megkíséreltünk egy minimális felsorolást az egyes szervek feladatának, felállásának és egymás közötti viszonyának a bemutatásával.
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)
Az új médiafelügyeleti rendszer csúcsszerve: autonóm államigazgatási szerv, kizárólag a törvénynek alárendelve, hatásköréből elvonni nem lehet. Ez azt jelenti, hogy egyetlen minisztériumnak sincs alárendelve, határozatai pedig törvényértékűek – ehhez még az alkotmányt is módosítani kellett! Egyszemélyi felelősségű és döntőképességű elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre, csakis ő mentheti fel. Első elnöke Szalai Annammária fideszes országgyűlési képviselő, korábban szexlapfőszerkesztő, közgazdász, tanítónő.
Feladata többek között: „A hírközlési ágazat tekintetében a Hatóság feladata [...] a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.”
Törvénybe foglalt jogosítványai alapján ez a hatóság egyszersmind szabályalkotó és -ellenőrző, vizsgálati, büntető és végrehajtó szerv is egyben. Ilyen szempontból egyedülálló a magyar jogrendszerben, de külföldi viszonylatban is.
Médiatanács
Noha ennek a szervnek a tagjait is az országgyűlés választja, ám mégis alá van rendelve az NMHH-nak, mert az utóbbinak az elnöke a Médiatanács elnöke is egyben. A többi 4 tag listás szavazással, kétharmados többséggel választható, vagyis a többség teljes listája győz. Így történhet meg, hogy a Médiatanács tagjai között kizárólag a hatalmi párt emberei szerepelnek.
Feladata: Ellenőrizni és biztosítani a sajtószabadság érvényesülését az ún. médiaalkotmány és a médiatörvény keretei között.
A Médiatanács ugyan csak öttagú, de fennhatósága alá tartozik egy egész Hivatal, néhány főigazgató, a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság, a Médiatudományi Intézet, sőt a Média- és Hírközlési Biztos is.
Közszolgálati Közalapítvány
A korábban decentralizált köztulajdonosok helyett ez az új intézmény lett az összes közszolgálati médium, négy zártkörű részvénytársaság, tulajdonosa:
A Közalapítvány irányítását egy 6+2 tagú Kuratórium végzi, amelynek 3 kormánypárti és 3 ellenzéki jelölésű tagját az Országgyűlés választja kétharmados többséggel. A hatalmi párt kuratóriumbeli többségét az biztosítja, hogy a további két tagot, beleértve az elnököt is, a Médiatanács delegálja (szintén 9 évre), amelyben kizárólag a hatalmi párt képviselői ülnek. A Kuratórium első elnöke Balogh László ismert filmes alkotó, korábban az MTV kuratóriumának Fidesz-KDNP-delegált alelnöke.
Közszolgálati Testület
A civil szervezetek által delegált 14-tagú testület társadalmi felügyeletet biztosít a közszolgálati médiaszolgáltatók felett és a Médiatanács által meghozandó Közszolgálati Kódex megvalósulását ellenőrzi. Az eddigi sorsolásos alap helyett konkrétan meghatározták, mely civil szervezetek delegálhatnak 1-1 tagot:
Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)
A Médiatanács elnöke által kinevezett vezérigazgató 3000 médiamunkás főnöke lesz: ebbe a szervezetbe ültetik át a négy közszolgálati médium összes eddigi dolgozóját, néhány tucat kivétellel.
„[F]eladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltatók szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások és a kortárs zeneművek támogatása, az Archívum és egyéb vagyonának gondos kezelése és gyarapítása”
Minden médiatartalom itt fog készülni, a Duna TV, az MTV, a Rádió és az MTI munkatársai már meg is kapták „átigazolásukat” ebbe a szervezetbe. 2011. január elseje óta ennek a megacégnek az alkalmazottja minden újságíró, szerkesztő, operatőr, hangmérnök, sminkes, díszletező, adásbonyolító... mindenki, aki közszolgálati műsort gyárt Magyarországon.
Közszolgálati média-szolgáltatók
Ez a nehézkes nevű kategória a már említett Duna Televíziót, a Magyar Rádiót, a Magyar Távirati Irodát és a Magyar Televíziót foglalja magában, amelyek az új törvény szerint mindössze 49-49 fős zártkörű részvénytársaságok. A létszámot azért korlátozták, mert 50 főnél kezdve kötelező az üzemi tanácsok felállítása. Így viszont a(z eddigi független elnökök helyett kinevezett) vezérigazgatók, akiket a Közalapítvány Kuratóriuma választ a Médiatanács által felkért 2-2 jelölt közül, közvetlenül függnek a hatóságtól, sőt műsorkészítés és sugárzás ügyében az MTVA vezérigazgatójától is.
A 49 főssé redukált „médiaházakat” ún. „fogadó szerkesztők” képviselik a gyártás felé: a műsorokat készen kapják a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól, amely az összes erre szánt állami pénzekkel sáfárkodik és minden produkciós eszköz egyedüli birtokosa. Ez természetesen racionálisabb pénzfelhasználást eredményezhet a közszolgálati média munkájában – amellett pedig totális állami ellenőrzést is.
Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT)
Öttagú tanácsadó szerv, amely a kormányt látja el szaktanácsokkal informatikai és hírközlési ügyekben. Elnökét és alelnökét a miniszterelnök nevezi ki, két tagját a Médiatanács, egy tagját pedig az MTA delegálja.
