A SZÖVEGÉRTÉS FOGALMA
Az eredményes kommunikációhoz nem önállóan elhangzó mondatoknak, hanem rövidebb-hosszabb szövegeknek a feldolgozására van szükség.
A szövegértés bonyolult folyamat, a beszédfeldolgozás szintjeinek mindegyike részt vesz benne: a megértés, az értelmezés, a képzettársítás. A szövegösszefüggés megértését a szöveg megfelelő szerveződése, szemantikai és prozódiai kohéziója teszi lehetővé.
A SZÖVEGÉRTÉS SZINTJEI
1. Egyértelműen jelen levő információ kiválasztása, egyszerű kapcsolatok felismerése a hétköznapi tudásra támaszkodva.
2. Kritériumok alapján 1-2 információ helyhez kötése, a legfontosabb gondolat azonosítása, a szöveg és a meglévő tudás összevetése.
3. Az információk közötti kapcsolatok felfedezése kritériumok figyelembevételével, a szöveg egységeinek rendezése a fő gondolat szerint. A szöveg valamely jellemzőjének értékelése.
4. Szokatlan tartalmú és formájú szövegből többféle kritérium alapján információk kiválasztása, a következtetések alapján elmélyült értelmezés, a háttértudás integrálása, hipotézisek megfogalmazása, kritikai észrevételek.
5. A szövegbe mélyen beágyazott, néhol csak kikövetkeztethető információk megtalálása, hasonlókkal való összevetése, a relevanciák kiválasztása, az árnyalatok megértése és értelmezése, a meglepő vagy a várttal ellentétes gondolatok értékelése, hipotézisek felállítása, hosszú, összetett szövegek kritikai értékelése, értelmezése.
NEMZETKÖZI TELJESÍTMÉNYMÉRÉS
A tanulók tudását mérő nemzetközi programot (Programme for International Student Assessment – PISA) a kilencvenes évek végén hívta életre a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), ennek Magyarország 1996 óta tagja.
A PISA három területen (matematika, természettudományok és szövegértés) vizsgálja a tizenöt éves tanulók teljesítményét. A tanulók között az adott ország képzési struktúrájának megfelelően egyaránt vannak általános iskolások és középiskolások.
A felmérés háromévenként zajlik, először 2000-ben, majd 2003-ban, 2006-ban, 2009-ben és 2012-ben volt ilyen mérés.
Magyarország ezenkívül még két nemzetközi tanulói teljesítménymérésben vesz részt, a 4. évfolyamos tanulókat mérő PIRLS szövegértés-vizsgálatban és a 4. és 8. évfolyamon végzett TIMSS matematika- és természettudomány-vizsgálatban.
Ezeket a vizsgálatokat egy nemzetközi mérési társaság, az International Association for the Evaluation of Education Achievement szervezi és bonyolítja le a Boston College közreműködésével.
PISA-TESZT
2001-ben 32 országnak több mint kétszázhatvanötezer 15 éves tanulója vett részt benne.
A magyar diákok csak a természettudományos ismeretekben érték el az átlagos szintet, matematikából átlag alatti volt a teljesítményük, a szövegértésben pedig kifejezetten a sereghajtók közé kerültek.
A hagyományosan jó matematikusnak tekintett magyarok éppen a szöveges példákon csúsztak el.
2002-ben a magyar 15 évesek átlagosan a 2. szövegértési szint felső határát érték el.
A mérés szerint a leggyengébben teljesítők:
• 25%-a általános iskolában,
• 50%-a szakiskolában,
• 16%-a szakközépiskolában tanul.
2003-ban a legtöbb ország megőrizte korábbi helyét, kevés kivétellel az eredmények nagyjából azonosak maradtak. A magyar diákok teljesítménye a nemzetközi átlagnál valamivel gyengébb volt olvasásból/szövegértésből és matematikából, míg a természettudományi és a problémamegoldó gondolkodást mérő teszteken átlagosnak bizonyult.
2006-ban a felmérés szövegértési részében rossz eredményt értek el a magyar fiatalok. Ennek fő oka, hogy nagyok a családi háttér különbségeiből származó eltérések, de a magyar iskolarendszer nem tett semmit ezeknek a kiegyenlítésére.
Az, aki otthon nem lát példát az olvasásra, nem kap alapot a szövegértés elsajátításához, az iskolában képtelen behozni ezt a hátrányt, így eleve esélytelenül indul a munkaerőpiacon, vagy tanul tovább.
KOROSZTÁLYOK KÜLÖNBSÉGE
A 10 évesek szövegértését vizsgáló PIRLS-felmérésen jól szerepeltek a diákok, viszont a 15 évesek ugyanezen a területen már rosszabb teljesítményt nyújtottak. Csapó Benő szerint a diákok kisgyermekként elérnek egy bizonyos szintet, utána azonban abbamarad a képességfejlesztés. Bizonyos idő eltelte után az iskola a szövegértést, benne az olvasást, a szövegalkotást megszerzett készségnek tekinti, gyakran csupán mechanikus eljárásként végezteti a tanulókkal.
A PIRLS-felmérésben tízévesként jól szereplő korosztályt 2012-ben a PISA-felmérésben vizsgálták, és az adatok feldolgozása után majd kiderül, most is jó-e a teljesítményük. Mindenesetre a szövegértés nem rövid távú pedagógiai munka eredménye, hanem hosszas előkészítést igényel. Egyébként is minden alapvető készség és képesség optimális elsajátítása az egyszerűbbek esetén legalább 2-4 évet, a bonyolultabbaké 5-10 évet vesz igénybe.
Az élmezőnyben végzett országok iskoláiban napi gyakorlat az ismeretlen szövegek olvastatása, majd csupán egy ráhangoló beszélgetés után az információk kikeresése, jelentéstulajdonítás, összefüggések keresése, reflektálás és mérlegelés. Magyarországon viszont az elméleti és a memoriter típusú feladatok dominanciája a jellemző. 2005-től az érettségi követelmények közé iktatják az ismeretlen szövegek értő olvasását. (Folytatjuk)
A fönti szöveg az adai Szarvas Gábor nyelvművelő napok Beszéd- és szövegértés címen megtartott tanácskozásán elhangzott előadás szerkesztett változata.
