Bizonyára sokan vannak, akik még nem hallották a barantázik szót (én is csak nemrégiben szereztem tudomást róla). Efféle mondatokban jelentkezik: Azt mondja, elsősorban azért barantázik, mert fegyverekkel dolgoznak, és mert szeret kockáztatni. – Nemcsak harcol, barantázik együtt, hanem dolgozik is. – Sok szülő együtt barantázik a gyermekeivel, így példát is mutat nekik (ez a mai világban nem kis szó). – Ma több mint kétezer ember barantázik 56 egyesületben…. – A csíkcsomortáni fiatalember öt és fél éve barantázik. – A fiam barantázik, és én varrom a ruháit, de most egy mentét kellene. – A haverom barantázik, és vele edzek együtt! – Melyikőtök barantázik? – Aki barantázik, az meg akarja ismerni a magyar történelmet, a népi kultúrát, az őseink által használt csontkovácsolást és népdalainkat.
A fenti mondatokból csak sejthető a barantázik ige jelentése, hogy rendszeresen űzött tevékenységről lehet szó, amely küzdelemben nyilvánul meg és hagyományokon alapul. Valójában a baranta nevű küzdősporttal való foglalkozásra utal a szóban forgó ige. Alapszava, a baranta a történelmi magyar harci testkultúrából származó mozgások összegyűjtéséből létrehozott modern harcművészeti stílus. Fontos sajátossága a speciális nevelési és közösségformálási rendszer, amely a hagyományos magyar életfilozófián és szimbólumrendszeren alapszik. A baranta főnév újabb keletű szóalkotásnak tűnik, a ’harcra való felkészülés, harc, hadjáraton való részvétel, erőszak alkalmazása’ jelentést tulajdonítják neki. Mintája a Szardínia szigetén levő Baranta megalitikus hegység neve lehetett.
A baranta legkorábbi változatának a honfoglalás előtti időkben fennálló baranta had nevű alakulatot tartják. A magyar törzsszövetségnek kiváló képességű, a törvényeket és a szokásokat védő harci alakulata volt. A hagyományokhoz ragaszkodó magyar pásztorkultúra alapján próbálják rekonstruálni a jellemzőit. Először 1928 és 1941 között kezdték meg a hagyományos magyar harci mozgások gyűjtését. Ezt Vukics Ferenc folytatta tovább az 1990-es évek elején az akkori szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, ekkorra alakult ki a baranta stílus.
A baranta szervezet lovas és gyalogos szakágra oszlik. A szakágak tagjai 10-10 versenyszámban mérik össze a képességeiket. A legfontosabb fegyvereik: rövid és hosszú bot, csatabárd, csatacsillag, fokos, fustély, íj, kard, kelevéz, kés, kopja, ostor, pajzs, szablya. A puszta kéz alkalmazásával való küzdelemben kultikus birkózást és harci birkózást különböztetnek meg.
