Szerdán este a zentai Stevan Mokranjac zeneiskola hangversenytermében Nemlétezőben létező címmel bemutatták Vasagyi Mária Cézár című ötödik regényét. Az eseményen közreműködött Székely István zongoraművész is, kinek repertoárján Mozart, Rahmanyinov és Bartók művei szerepeltek. Branislav Brankovról, a könyv illusztrátoráról Szarka Mándity Krisztina értekezett, Vasagyi Máriával, az idei Ünnepi Könyvhét hivatalos listáján szereplő, a zEtna kiadónál napvilágot látott kötet szerzőjével pedig Beszédes István és Döme Szabolcs beszélgettek.
Az igen impozáns környezetben megtartott, zenés blokkokkal és képvetítéssel tarkított irodalmi estet Beszédes nyitotta meg, majd Döme mutatta be a zombori írónőt a közönségnek. A szerző első négy munkájáról elmondta, hogy rendkívül szorosan kapcsolódnak Nyugat-Bácskához, és mindegyikben családtörténetek körvonalazódnak nagy történelmi normatívák közepette – ehhez képest a Cézár kilép a megszokott keretek közül. A háttér és a kulisszák megváltoztak, gyakorlatilag egy utaztató regény született.
Vasagyi Mária kifejtette, címszereplője, César Franck orgonista az egyik kedvenc zeneszerzője, akit mások mellett egy imaginárius helyen, a „semmiben” szerepelteti; amelyben egyébként a mi anyagi világunk is lebeg, ugyanúgy, mint az eddig élt összes ember emlékei is egy állandó áramlásban, örvénylésben és egymás közötti „némálásban”. Százhúsz milliárd ember emlékezete, melyek mindegyike visszavágyódik a Földre. Mert az életkedv, dacára minden e világi nyomorúságnak, ott is megmarad... A főhős ebben a különös világban utazik, keresve a szerelmét, aki számára a tökéletes szépséget, a dantei értelemben vett tökélyt és tisztaságot jelenti.
Ez tehát az alapmotívuma Vasagyi Mária új regényének, melyről elárulta, nem azok számára írta, akik könnyed olvasmányra vágynak, hanem azoknak, akik szeretnek elgondolkodni a sorok fölött.
Az esemény a zEtna Beszélgetések a vulkán alatt elnevezésű programsorozatának 299. eseményeként zajlott le, társszervezői a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ és a Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola, támogatói pedig Zenta Önkormányzata, a Bethlen Gábor Alap és a Nemzeti Kulturális Alap voltak.
