(fotó: VM4K)
A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban, csütörtökön, Lírám, te légy a bírám címmel Szívós László, a Szegedi Nemzeti Színház színművészének első önálló estjét láthatta a közönség. Szívós László előadásában Kosztolányi Dezső századfordulós munkásságát idézte meg. Az est során a nézők a költő ismert és kevésbé ismert verseiből hallhattak összeállítást. Szívós László Kosztolányit különböző oldalairól láttatta, közben olyan témákat és életérzéseket járt körbe, mint az öröm, a bánat, a magány, az alkohol, a halál, vagy az állandó tusakodás önmagunkkal. A közönség tagjai személyes hangvételű előadás részesei lehettek, amelyben egyszerre volt jelen a humor, a játékosság és a tragédia. Szívós Lászlóval az előadás után beszélgettünk:
– Első ízben Szegeden, 2017-ben adtam elő ezt a verscsokrot, tavasszal volt a bemutatója. A verseket három-négy hónap alatt sikerült összeválogatni. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezúttal az előadást Kosztolányi szülővárosában is eljátszhattam. Erre úgy került sor, hogy a szegedi Thealter nemzetközi színházi fesztiválon találkoztam Andrej Bokával, aki a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Csend című előadását rendezte. A Csend nagy hatást tett rám, egyébként több KDSZ-es produkciót láttam, és azok is nagyon tetszettek. Andrej Bokának egy beszélgetésünk során megemlítettem, hogy játszom ezt a Kosztolányi-estet, erre felvetette, hogy milyen jó lenne, ha Szabadkán is vendégszerepelhetnék. A Kosztolányi Dezső Színház viszont túl nagynak tűnt ehhez a személyes hangvételű produkcióhoz, ekkor felmerült ötletként a VM4K, amelynek klubhelyisége valóban kiváló az ilyen meghitt előadásokhoz. Ezt Andrej Boka is bizonyíthatja, hiszen Béres Márta József Attila-estjét is itt játszották. Kosztolányi nagyon fontos számomra, már kamaszkorom óta rendszeresen veszem kézbe a köteteit. Édesapámnak óriási könyvtára volt otthon, az évek folyamán sok könyvet összegyűjtött, így volt honnan szellemi táplálékhoz jutnom. Kosztolányit tehát tini korom óta szeretem, és ez a szerelem azóta se múlt el, de említhetném az egész Nyugat-nemzedéket, nem utolsósorban Csáth Gézát is, aki tegnaphoz száz éve dobta el önmagától az életet – mondta a lapunknak Szívós László.
