Idén kiemelt figyelem irányul a nemzeti összetartozásra, ennek jegyében pedig vajdasági kulturális, oktatási, művészeti intézmények és szervezetek sokrétű rendezvénysorozatot terveznek megvalósítani. A nagy jelentőségű eseményre fontos kiadványok is rávilágítanak majd. A Nemzeti Összetartozás Éve alkalmából az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet is újdonságokkal készül. Erről kérdeztük Virág Gábor igazgatót:
Virág Gábor (Fotó: Dávid Csilla)
– A Forum Könyvkiadó a Magyar Nemzeti Tanács megbízásából az év elején megkezdte egy, az általános iskolák felsős osztályainak szóló, tankönyvpótló kiadvány összeállítását. A kötet célja, hogy megismertesse a diákokkal a vajdasági magyarság önidentifikációja szempontjából fontos szellemi és természeti kincseket, a történelmi múlt kevésbé ismert fragmentumait. A könyvben kiemelt szerepet kapnak a szépirodalmi alkotások. A szerkesztők, Berényi Emőke és Herédi Károly fiatal kutatókat kértek fel, hogy tájegységekre lebontva mutassák be Vajdaság jellegzetességeit a diákoknak: Csőke Márk és Szabó Hunor a történelem, Szarka Mándity Krisztina és Kucor Tamara a művészettörténet, Fehér Viktor a néprajz, Laki Boglárka a nyelvtörténet, Oláh Tamás a színháztörténet, Szász Csongor a filmtörténet, Radetić Ádám a zenetörténet, Tóth Tibor pedig a sporttörténet szakértőjeként vesz részt a munkában. A kiadvány vizuális arculatáért Oláh Dóra felel. A kötet várhatóan az év végére készül el.
A Híd folyóirat júniusi számában pedig egy blokkal emlékezik meg a trianoni békediktátum megkötésének századik évfordulójáról. Trianon mint transzgenerációs trauma és következményei a kollektív emlékezet részeként ma is meghatározzák a vajdasági magyarság önmagáról való gondolkodását. A Híd Trianon-blokkjának központi témája az ebből a „társadalmi fájdalomból” konstruálódó identitás változásainak tükrében a következő: mitől választott el és mivel kötött össze bennünket a békediktátum? A számban többek között A. Sajti Enikő, Losoncz Alpár, Mészáros Zoltán, Németh Ferenc, Orcsik Károly és Szénási Zoltán esszéi és tanulmányai lesznek olvashatóak – tudtuk meg Virág Gábortól, akitől azt is megérdeklődtük, hogy kiváltott-e bonyodalmakat a járványügyi helyzet, felboríthatja-e a továbbiakban az elképzeléseket.
– A tervezett időpontokhoz képest bizonyára lesznek csúszások, a tankönyvpótló esetében gondot okozott, hogy zárva voltak a könyvtárak, így a munkatársaink nem tudtak gond nélkül hozzájutni a könyvekhez, de magának a Forumnak az ügymenete is lelassult a helyzet miatt, meg kellett tanulnunk otthonról dolgozni, újraterveznünk a költségvetésünket, és várhatóan a kiadói terv is módosul az idén, de reméljük, hogy a tervezett kiadványok mindegyike napvilágot lát az év végéig – mondta Virág Gábor, aki a Forum Könyvkiadó törekvéseit, ehhez kapcsolódóan a Nemzeti Összetartozás Évének a jelentőségét is taglalta.
– A 100 évvel ezelőtti események a mai napig begyógyíthatatlan sebeket okoztak az újonnan született határok mindegyik oldalán. Az ezzel kapcsolatos traumák és komplexusok mindannyiunk életét meghatározták az elmúlt évtizedekben, de ahogyan mondani szokták, minden rosszban van valami jó is, a trianoni döntés következményeként minden nemzetrésznek határokon innen és túl, de a nemzetnek egészében is újra kellett értelmeznie önmagát, többszörösen is szembenéznünk önmagunkkal, hogy magyarázatokat találjunk, miként következhetett be ez a tragédia, az újonnan előállt helyzetben pedig túlélési stratégiákat megfogalmazni, és magunkévá tenni az elszakítva is egységes nemzet gondolatát, a Kárpát-medence bármelyik területén élünk is. Az elmúlt száz évben rengeteg válaszkísérlet született, voltak jók és rosszak, olyanok is, amelyek hosszabb távon is érvényesek maradtak és olyanok is, amelyek a helyzet alakulása miatt vesztették el aktualitásukat, de olyanok is, amelyeknek semmilyen realitása nem volt, mindenesetre születtek gondolatok, kéziratok, művek, amelyek reagáltak a kisebbségi/többségi helyzetre. Úgy gondolom, hogy a Forum, a maga több mint 2600 kiadványával, szintén egyféle választ fogalmazott meg, mégpedig azt, hogy ezeket a gondolatokat dokumentálni kell, és a meg kell őrizni a jövő számára, hogy hasonló helyzetekben ne felejtődjön el az a tapasztalat, amelyet mi, a szüleink és a nagyszüleink magukévá tettünk. Születtek szépirodalmi művek, születtek tanulmánykötetek, amelyek mindegyike válaszokat próbált megfogalmazni, de születtek gesztusok is, amelyek szintén relevánsnak tekinthetők. A megőrzés gesztusa mellett ilyen a közvetítés gesztusa is, amiből a Forum szintén kivette a részét: a legnagyobb magyar írókat jelentette meg a kiadó szerb nyelven, és a legnagyobb délszláv írókat közvetítette a magyar olvasók felé. Elég talán, ha csak néhány nevet mondok: Ady, József Attila, Radnóti, Weöres Sándor, Déry Tibor, Andrić, Krleža, Danilo Kiš, Mirko Kovač művei nálunk jelentek meg fordításban, de hosszan lehetne folytatni a névsort, és bizonyára az a lista is hosszú lenne, hogy kiket kellene még lefordítanunk egyik vagy másik nyelvre, hogy jobban megismerhessük, megérthessük egymást a velünk együtt élő nemzetekkel. Ilyen gesztusnak tartom a szótárkészítést is, köztudott, hogy pár évvel ezelőtt jelentettük meg a szerb–magyar középszótárt, a kollégáim lázasan dolgoznak azon, hogy minél előbb asztalra tehessük a magyar–szerb változatot is – fejtette ki Virág Gábor.
