Az Aracs-könyvek 13. köteteként jelentek meg Bata János 1983 és 2018 között íródott, válogatott versei Megkopott táj címmel, a Bethlen Gábor Alap támogatásával két évvel ezelőtt. A kispiaci Ars naturae kispiaci civil egyesület által márciusra tervezett, s a járvány miatt elhalasztott könyvbemutatót most szerdán este tartották meg a hangulatos Nagy László Galériában, Kovács Flórián akvarellfestő képkiállításának megnyitójával egybekötve.
„... csak elmondani szeretném, / ha innen elűztök,/ többé már nem lesz otthonom. / Az otthonom: ez a meg-/kopott táj: a Kiskaszáló, / a park és a kiserdei fák. / (...) Nincs semmi, csak szántók és mezők, / egy-két dombocska, sárga, csenevész / fűvel borítva, nincs semmi, de / mégis minden itt van, ami / az enyém: a gyermekkor, a téli / ünnepek szobamelege, az iskola / és a vakáció, kutyám és / a kamrában fészkelő fecskék /a Göncöl hét csillaga és a / ház fölött a Tejút. /Nincs semmi, csak megperzselt fű, /az udvarban egy diófa, és / emberek, egyre kevesebben, kiknek / minden szavát értem –/ők is hozzám tartoznak, / én is hozzájuk tartozom/ és ha innen elűztök.../ ha innen elűztök, még/ gyökértelenebbül hánykódom / ebben a megbolydult világban, / nemcsak haza, de már / otthon nélkül is, mert / otthona csak egy van az / embernek, ahogy anyanyelve, / szülei és népe. (Horgos, 1988)" – írta a kötet címére utaló versében Bata János, a szülőföldjét soha el nem hagyó horgosi tanár, költő, publicista, műfordító, az Aracs folyóirat alapító tagja, 2011 óta főszerkesztője, a 2018. évi Európa-éremnek, a Magyar Páneurópa Unió Eötvös József 2014. évi Sajtódíjának, a Bethlen Gábor Alapítvány Teleki Pál 2018. évi Érdemérmének kitüntetettje, amit anyaországunk a magyarságért tett szolgálaiért ítélt oda a számára.
Dr. Pajor Margit, a civil egyesület elnöke köszöntötte a szép számban egybegyűlteket, méltatva egyben a szerző munkásságát, majd pedig Kerekes Sándor, festőművész, az MNT művelődési bizottságának tagja szólt Kovács Flóriánnak a most megrendezett második kiállításáról, hangsúlyozva, hogy a növényorvos-képzőművész, a szabadkai Törteli Károly és a szegedi László Zsóka tanítványa, aki a figuratív, szecessziós festészetet művelve, egyszerre szinte „berobbant” az észak-bácskai és a szegedi képzőművészeti életbe.
Bata János köszönetet mondott a könyvén dolgozott ,,csapattagoknak”, majd a Csáth-kör nagyszerű szavalói interpretálták a kötet húsba vágó és lélekemelő verseit: Baráth Magdolna, Miklenovics Aranka, Köteles Füleki Erzsébet, Némedi Imre és Bencsik István. Citerán játszott és énekelt a tehetséges Torok Orsolya népdalénekes. Az est rendezője Horváth Emma volt.
