A nagybecskereki iskolalapító, Messinger Karolin életsorsa, akit zsidóként és németként is egyaránt meghurcoltattak, a párbajok története, a beszolgáltatások ideje – ezekkel a témákkal is foglalkozik dr. Várady Tibor: Libatoll és történelem című legújabb dokumentumpróza-kötete, melynek a bemutatóját a nagybecskereki Madách Amatőrszínház Irodalmi Színpadán tartották meg.
Várady Tibor legújabb kötete a budapesti Ünnepi Könyvhétre jelent meg, és Nagybecskereken volt az első vajdasági bemutatója. A szerző olyan történeteket dolgoz fel, amelyek alapjául a Várady család 1893 és 2014 között Nagybecskereken működtetett ügyvédi irodájának a dokumentációja szolgált. A bírósági akták arról is tanúskodnak, hogy hogyan alakul a történelem viharában a kisember sorsa.
– Ennek az új könyvnek is nagyon sok a becskereki kötődése. Ebben próbálom a Messinger történetét is összefoglalni. Benne vannak a Messinger intézethez kötődő perek, és Messinger Karolin személyes sorsa is. Mert Becskereken mindnyájan tudjuk, hogy van egy Messinger iskola, de, hogy ki volt Messinger Karolin, erről keveset tudni. Persze nem minden történet becskereki kötődésű, de valamiképpen összeáll egy kép, amely egyébként, azt hiszem, hogy szinte nyomtalanul eltűnt volna. Az ember mondja, hogy a nagy történelem megmarad, a kisembereknek a sorsa nem. De most, ahogy nézegetem ezeket az ügyeket, az is fölötlik bennem, hogy talán az igazi történelem az ezeknek a kisembereknek a sorsa volt, mondja dr. Várady Tibor.
A kötet címében szereplő libatoll pedig egy csókai „kisember” életsorsához kötődik. A csókai Tóth Istvánt 1943-ban elfogta a német hatóság, mert tíz kiló libatollal átment a Tisza túloldalára. A „tiltott kereskedelem” miatt kilátásba helyezett büntetés helyett elvállalta, hogy egy közeli gyűjtőtáborban őr legyen. De néhány hónappal később jöttek a partizánok, akik háborús bűnösként kezelték. Mondható, hogy szerencséje volt, mivel „csak” háromévi börtönbüntetéssel megúszta, akkor, amikor a fogolytáborok őreinek a nagy többségét kivégezték.
A Várady család páratlan értékű hagyatékának köszönve ez az ötödik kiadvány, de még vannak olyan rejtett dokumentumok, amelyek gazdagítani fogják a vajdasági magyarság könyvtárát. Ahogy Sági Varga Kinga, a kötet szerkesztője, és Ilia Mihály recenzens is megállapította, az előzőekhez képest a legújabb kötet újdonsága az, hogy több benne az írói kommentár, az események továbbgondolása nagyobb ívet kap.
A dokumentumpróza-kötetek közül a Zoknik a csilláron, életek hajszálon című szerb és német fordításban is megjelent. A legújabb, a Libatoll és történelem című kötet szerb fordítása pedig októberben jelenik meg.
A hétfői volt a nagybecskereki Madách Amatőrszínház idei második könyvbemutatója, a 65. jubileumi évadjának pedig az első rendezvénye. Ahogy Jenovay Lajostól, a Madách Amatőrszínház vezetőjétől hallottuk, az idén még egy könyvbemutatót terveznek, amelyen dr. Szilágyi Mária legújabb kötetét mutatják majd be.
