Vajdaság 100 évének (1914–2014) képzőművészeti alkotásaiból kerül bemutatásra egy válogatás Előérzet, vér és remény címmel a bécsi Künstlerhaus galériában november 13-ától.
A kiállítás a már említett galéria és az újvidéki Bel Art Galéria közreműködésének gyümölcse, amelyet a bécsi tartományi kormány és a tartományi művelődési titkárság segítségével hoztak létre.
Vesna Latinović, a Bel Art Galéria művészeti szerkesztője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a monumentális, 2000 négyzetméteres kiállítási térben bemutatják az elmúlt 100 év művészeti törekvéseit, másrészt közelebb hozza az osztrák közönséghez a vajdasági alkotókat, ezenkívül pedig kiváló apropóként szolgál a hazai és osztrák művészeti intézmények közötti viszonyok elmélyítésére is. Mint ahogy azt kiemelte, a 2015. január 4-éig nyitva tartó tárlat hetven vajdasági vizuális művész munkáit vonultatja majd fel. Közülük, a megnyitón többen is részt fognak venni, Szombathy Bálint művész pedig ugyanezen a napon mutat be egy arra az alkalomra készített performanszot.
Slaviša Grujić tartományi művelődési titkár nagy horderejűnek titulálta a szóban forgó tárlatot, nemcsak annak volumene miatt, hanem amiatt, is, hogy egy külföld felé nyitó művelődési projektumról van szó, amely Vajdaságot és az egész országot képviseli, és mint olyan, közelebb is hozhatja a világot Szerbiához. Továbbá megemlítette, hogy titkárságuk a közeljövőben, az illetékes köztársasági minisztériummal karöltve, igyekszik majd több hasonló művészeti programot is támogatni és külföldre is eljuttatni, hiszen meglátása szerint, a hazai művészeti tartalmak megállják a helyüket a nagyvilágban is. Hozzátette, hogy a szóban forgó tárlatot Szerbiában is több helyen igyekeznek majd bemutatni.
Sava Stepanov művészeti kritikus és a tárlat szerzője elmondta, hogy maga a kiállítás három alapvető részre osztható. Az első 1914-től 1990-ig terjedő periódus, amely magába foglalja a két világháború közötti és az utánuk következő alkotásokat (Stepanov öt alkategóriába osztotta a kiállítás ezen részét, amelyek között helyet kapott pl. a kubizmus, az expresszionista művészet). A második a kilencvenes évek alkotásait vonultatja fel, a harmadik pedig a 2000 utáni tranzíciós évek kortárs műveit tartalmazza.
Stepanov szerint a tárlat inkább a kortárs művészek munkásságára fekteti a hangsúlyt, viszont szép számmal képviseltetik magukat majd a múlt idők művészeti tartalmai is.
– A kiállítás egy átfogó képet ad a tartományi vizuális művészeti palettáról, ezenkívül pedig olyan művészeket állít a nemzetközi figyelem középpontjába, akik megállják a helyüket világszínvonalon is – jegyezte meg Stepanov.
