Benes József, Pejin Attila és Lovas Ildikó
Nagyszabású ünnepség keretében nyílt meg péntek este a zentai Városi Múzeumban az Ács József 100 című kiállítás. A vajdasági magyar képzőművészet napja, Ács József születésnapja alkalmából létrehozott kiállítás megnyitóünnepségén előbb Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa, majd Kormányos Katona Gyöngyi, a zentai községi tanács oktatási és művelődési ügyekkel megbízott tagja mondott köszöntőt, ezt követően pedig Benes József grafikus- és festőművész nyitotta meg a Szarka Mándity Krisztina művészettörténész által létrehozott kiállítást.
Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa köszöntőjében annak a pillanatnak a jelentőségéről beszélt, amikor a Topolyai Múzeum és a zentai Városi Múzeum illetékesei először felvetették neki a vajdasági magyar képzőművészet napja kijelölésének szükségességét, hiszen mint mondta, a hiány különös dolog, nem jut eszünkbe, hogy valami hiányzik, nem természetes valaminek a hiányáról beszélni mindaddig, amíg arra rá nem irányítják a figyelmet.
– Sok emléknapunk van, amelyek közül a képzőművészeté eddig kimaradt, annak ellenére, hogy a vajdasági magyar képzőművészeti élet nagyon gazdag, éppen ezért kétségtelenül megérdemli a figyelmet. Az, hogy Ács Józsefhez kötjük, aki több városban élt és alkotott, külön öröm számomra, hiszen nagyon sokféle dolgot tudott hozzátenni nemcsak a művészethez, nemcsak a neveléshez, nemcsak ahhoz, hogy azok, akikkel kapcsolatba került, befogadóként is nyitottsággal tekintsenek a művészet felé, hanem valami olyasmit is meg tudott valósítani, ami talán még ezeknél is fontosabb – hangsúlyozta Lovas Ildikó. – Azt gondolom, hogy a közösség szervezőereje, a művészet összefogása és a közösségi gondolkodásnak a lehetővé tétele az egyik legnagyobb dolog, amit tehetünk. Ilyen szempontból valóban külön öröm az, hogy Ács József neve lesz a vajdasági magyar képzőművészet napjának hívószava, és egyben egy lehetőség arra, hogy még jobban ráirányítsuk a figyelmet a kortárs vajdasági magyar képzőművészetre is – tette hozzá a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa.
Kormányos Katona Gyöngyi, a zentai községi tanács oktatási és művelődési ügyekkel megbízott tagja Ács József Zentához való viszonyáról beszélt, kiemelve, 1942 és 1953 között a zentai gimnáziumban volt rajztanár, időközben 1952-ben megalapította a Zentai Művésztelepet is.
– Rajztanárként és képzett művészként az amatőr művészek esztétikai nevelésére törekedett, és fiatal pályakezdő képzőművészeknek is segítséget nyújtott. A képzőművészet vizuális nyelvén fejezte ki magát, és segítette ezáltal a művészet köztudatba emelését, felismerte az emberben a tehetséget, a játékosságra való hajlamot – fogalmazott Kormányos Katona Gyöngyi. – A nyugalom, a lélek békevágya és a szépség iránti vonzalom motiválta őt munkája során. Szülőföldjében gondolkodott, lokálpatriótaként abban gondolkodott, hogyan őrizheti meg a vajdasági magyarság kulturális arculatát, önazonosságát, nemzeti kulturális örökségét. Ha azokat az alkotásokat szemléljük, amelyek Ács József keze által vagy az ő segítségével más képzőművészek, amatőr alkotók keze nyomán születtek, akkor egy más, egy szebb világ tárul elénk, amely itt van a közelünkben, amelyet naponta megérinthetünk, amelynek az illatát mindennap megszagolhatjuk. Az a világ, amelyet a képeken láthatunk, a mi világunk, a valóság, amelynek szerves részei vagyunk, csak tudni kell vele együtt élni és érezni. Ács József kulturális szellemisége visszaköszön ránk száz év távlatából is – szögezte le a zentai községi tanács oktatási és művelődési ügyekkel megbízott tagja.
Benes József grafikus- és festőművész kifejtette, nagy örömére szolgál az, hogy éppen ezen a napon kerül sor az Ács József életművét átfogó módon bemutató kiállítás megnyitóünnepségére, illetve az is, hogy a születésének a napját jelölték ki a vajdasági magyar képzőművészet napjává.
– Nagyon sokat voltunk együtt, a legtöbbet borozgatás közben beszélgettünk, hiszen amint megérkezett Zentára, az első dolga az volt, hogy felkeressen engem, és ha nem voltam otthon, hagyott egy cédulát, hogy itt van, Zentán, és én tudtam is, hol találom meg, az anyósánál – emlékezett vissza Benes József. – A művésztelepekre is együtt jártunk. Ezen a területen is nagyon aktív volt, hiszen ő találta ki, hogy legyen művésztelep itt, Zentán. Először Topolyán próbálkozott, majd amikor ott nem sikerült, akkor itt, Zentán is megkísérelte, ahol, úgy látszik, az elvetett mag kiváló táptalajra talált, hiszen kicsírázott, és mind a mai napig él – folytatta Benes József, aki – ahogyan fogalmazott – megnyitóbeszédében rendhagyó módon nem Ács József alkotásairól kívánt beszélni az egybegyűlteknek, hanem azokról az anekdotaszerű történetekről, amelyeket egykor együtt éltek át, éppen ezért a folytatásban a kiállításmegnyitó közönségével is megosztott néhányat közülük.
Pejin Attila, a zentai Városi Múzeum vezetője elmondta, Ács József születésének századik évfordulója alkalmából rövidesen elkészül egy reprezentatív katalógus is, amelynek az ünnepélyes bemutatóját december első felére tervezik, illetve bemutatják majd az Ács Józsefről készült portréfilmet is. Hozzátette, annak ténye, hogy éppen Ács József születésnapja lett a vajdasági magyar képzőművészet napja, a jövőben a rá való emlékezés folytonosságának fenntartására kötelezi a vajdasági magyarságot.
Nyitókép: Benes József, Pejin Attila és Lovas Ildikó
