A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Desiré Central Station nemzetközi regionális kortárs színházi fesztiváljának fáradhatatlan és lelkes közönsége vasárnap három előadást tekinthetett meg. A fesztivál műsorában idén két Zlatko Paković által készített előadás szerepel. Az egyik a zágrábi MONTAЖ$TROJ KRLEЖA, avagy mi közünk a zászlókhoz, vagy a zászlóknak hozzánk, hogy sírjunk értük című produkció, amelyet a közönség a Kortárs Galériában láthatott. Az előadás valójában a zágrábi Miroslav Krleža Fesztiválra készült, amely idén az író születésének 125. évfordulója jegyében zajlott. Krleža szerepében Vilim Matulát láthattuk. Már a produkció leírásából kiderült, hogy ez az előadás nem a polgári léthez idomított, úgymond jólfésült Miroslav Krležáról fog szólni, amilyenné őt a hangadó polgári értelmiségiek formálták, sokkal inkább egy társadalmi rend szisztematikus megszüntetéséről. Krleža komplex figura volt, akárcsak az időszak, amelyben élt, hiszen nagy változások jellemezték. Az előadásban fontos szerepet játszottak a zászlók. Krleža regényt írt Zászlók címen, az előadás pedig arra emlékeztetett, hogy a történelem sodrásában egy népet, akár ugyanazon a területek maradva, hányféle zászló határoz meg. A produkcióban Zlatko Paković egyfajta moderátor szerepében jelent meg, a történetéhez bábokat is használt, a közönséget pedig ezúttal sem csak passzív szemlélőnek vette, tett róla, hogy az előadás részévé váljanak.
Vasárnap a második előadást a Jadran színpadon láthattuk, ahol a Szlovén Ifjúsági Színház a Lars von Trier filmje alapján készült Idióták című előadást mutatta be, Nina Rajić Kranjac rendezésében. Az előadás az ún. akváriumlétet taglalta, amikor közösségben élük ugyan, de burokba zárkózva. Az egyik szereplő fel is teszi a kérdést, hogy mi értelme az olyan társadalomnak, amely egyre gazdagabb, de ettől senki sem lesz boldogabb? Miért van az, hogy a szabadságért harcolunk, de amikor megkapjuk, nem tudunk vele mit kezdeni? Szerinte a nulláról kell ismét elindulni, idiótának lenni a fejlődés jele és az idióták a jövő embertípusai. A nézők ezt az előadást is úgy élhették meg, mintha a részei lennének. Az elején például a szereplők csevapot sütöttek a színpadon, nyálcsorgató illatok terjengtek a teremben, a bevállalósabb, szerencsésebb nézők pedig kóstolót is kaptak.
A harmadik vasárnapi előadást a KDSZ-ben tekinthettük meg. A maribori Moment és ljubljanai Zavod EN-KNAP a Hős 2.0 című produkciót mutatta be, amelynek alcíme azt hirdette, hogy ez az előadások előadása. Valójában Uroš Kaurin és Vito Weis duójáról van szó, akik egyben a produkció szerzői is voltak. Az előadás folyamán megtudhattuk, hogyan kell tökéletes előadást készíteni, milyennek kell lennie egy monológnak, egy párbeszédnek, és azt is, hogy egy szót hányféleképpen lehet kimondani. Az előadás során Uroš Kauron elmesélte Oscar Wilde A boldog herceg című meséjét is. A jól egymásra hangolódott duó szórakoztató előadása sokakat meggyőzött, hogy ez valóban az előadások előadása.
Vasárnap délelőtt a Desiré Akadémia vendége Lenka Udovički volt, az Euripidész tragédiája alapján készült Bakkhánsnők című előadás rendezője, amelyet szombaton láthattunk. A rendezővel Vedrana Božinović beszélgetett:
– Jelenünkben a színháznak egyre kevesebb lehetősége van, hogy azt tegye, ami eleve a funkciója és ami miatt egyáltalán létrejött. A színház a társadalomban előjövő egyre nagyobb krízisek miatt keletkezett, a demokrácia megjelenésével, amikor az emberekben tudatosult az, hogy nem az istenségek, hanem ők szervezik meg a társadalmat és azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy merre irányítsák. Manapság valahogy minden afelé halad, hogy megsemmisüljenek azokat a közegek, ahol kérdéseket tesznek fel. A görög tragédiák írói közül számomra Euripidész a legérdekesebb – fejtette ki egyebek közt Lenka Udovički.
Kedden a Jadran színpadon 19 órától a Boszniai Nemzeti Színház Zlatko Paković Féljétek Allahot: Ćamil Sijarić életének és halálának értelme című előadását tekinthetik meg az érdeklődők, 21 órától pedig a szabadkai Gyermekszínházban a szegedi Metanoia Artopédia mutatja be a Jég-Doktrínák – variációk a náci retorikára című előadást Perovics Zoltán rendezésében.
