A Zentai Magyar Kamaraszínházban február 20–24. között zajló Teátrum Neked! Zentai Teátrumi Napok színházi fesztivál második napjának délelőttjén, február 21-én, csütörtökön, 10 órai kezdettel tekinthetik meg az érdeklődők a ZMK legújabb bemutatóját, a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című zenés mesejátékot. Az előadás rendezőjét, Krizsán Szilviát kértük meg, előzetesben ossza meg velünk néhány gondolatát a produkció kapcsán.
Hogyan esett a választás erre a klasszikus magyar népmesére?
– Ez volt gyermekkoromban az egyik kedvenc mesém, és a gyerekeim is nagyon szeretik. Emellett fontosnak tartottam, hogy szerepeljen benne valamilyen varázslény, ebben pedig van tündér is, elvarázsolt királyfi is...
Az előadásban szereplő, általatok válogatott zenéket az óbecsei Fokos zenekar játszotta fel. Ennek jelentőségéről és mikéntjéről mondanál néhány szót?
– Azzal, hogy ők megnyerték a Fölszállott a páva vetélkedőt, ez már eleve fényezi az előadást, persze ők ettől eltekintve is remekül teszik a dolgukat. Az én ötletem volt, hogy ne írjunk a darabhoz dalokat, hanem népzene szerepeljen benne, ha már népmesét vittünk színre. Nem utolsósorban ezáltal közelebb vihetjük ezeket a népdalokat is a gyerekekhez. A zenét alárendeltük az előadásnak, a dalokat hozzáalakítottuk érzelmileg és hangulatilag a történésekhez.
Melyik korosztálynak ajánlod a produkciót?
– Amikor felkértek a rendezésre, nagyon tág spektrumot kaptam, nagyjából 5-től 15 éves korosztályig, ezért úgy gondoltam, másként közelítem meg a kérdést, és a meséből készítettem egy felnőtt előadást. Ilyen módon a felsősök számára is érdekes lesz, képiségében pedig az ötéveseket is le tudja kötni. Egyébként is, a mai világban a te agyad úgy kattog már ötévesen, hogy tudod követni a bonyolultabb szerkezeteket is. Végül pedig arra is törekedtem, hogy a szülő se unatkozzon, aki elhozza a gyerekét.
Te miért ajánlod ezt az előadást a nézőnek?
– Mindenekelőtt azért, mert képiségében nagyon szép. Janovics Erika készítette a díszletet, a jelmezt és a bábokat. Amit ő ezekből megteremtett, az már magában egy gyönyörű mesevilág, kiemelkedő művészeti alkotás maga a látvány. Ami a történetet illeti, megvan benne minden, ami az összes remek klasszikus népmesében. Király, királykisasszonyok, az ő kívánságaik, az ezekből kialakuló bonyodalom... mert a legkisebb királylány valami elérhetetlen után vágyakozik, többet akar, mint a többiek, többet, mint a nőiség puszta kelléktára. Az én olvasatomban ez magát a fantáziát jelenti, egy ősibb, ösztönösebb nőiséget, a külalaknál fontosabb értékeket. Aztán a lány mindezt úgy tudja elérni, hogy hozzáadják egy disznóhoz, aki igazából elvarázsolt királyfi... Azt gondolom, ez az egész szórakoztató és vicces, ugyanakkor megjelenik benne a népmese kicsit borzongató, kicsit félelmetes, ősibb világa is. A zenét is úgy alakítottuk egyébként, hogy a gyerekdalok mellett moldvai motívumok is szerepeljenek, szintén egy régebbi világ felidézésének érdekében.
A 21. századi ember számára mit jelent szerinted a népmese?
– Számára a népmese jelentősége nyilvánvalóan megváltozott, kikopott a mindennapjaiból. Elfogadtatni, sőt megszerettetni vele szerintem semmiképp nem papírformában kellene. Akkor teszem a legrosszabbat a gyerekkel, ha kép nélküli nyomtatott formában a kezébe adom a népmesegyűjteményt. Unni fogja, utálni fogja. Az életem szerves részévé úgy válhat, ha nagyon pici koromban a családtagjaim leülnek mellém, és mesélik nekem azt a népmesét. De már felolvasva, majd átbeszélve is sokkal többet nyújt a puszta leírott szövegnél. Színházban megjelenítve szintén hasznos lehet a fenti szempontból.
Szilvia végezetül hozzátette még, hogy nagy szeretettel várnak az előadásra mindenkit, örülnének, ha minél több gyerek megnézné, hiszen garantáltan fognak nevetni is, borzongani is, és tartalmas egy órát fog a színházban eltölteni gyermek és szülő egyaránt.
Február 21., csütörtök, 10 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója
Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack
Zenés mesejáték
Szereplők: Legkisebbik királykisasszony – Lőrinc Tímea; Öreg király – Papp Arnold; Az öreg király szolgálója – Virág György; Disznó – Nešić Máté; Egy a sokszáz szolgáló közül, vásári árus, királykisasszony, tündér, falusi asszony – Verebes Judit; Vásári árus, részeg, falusi ember, varázsfa – Szilágyi Áron; Vásári árus, részeg, falusi ember, varázsfa – Dévai Zoltán
Zenei válogatás: Hanák Rigó Ildikó, Krizsán Szilvia
Zenei munkatárs: Virág György
A zenéket feljátszotta a Fokos zenekar
Díszlet, jelmez, bábok: Janovics Erika
Rendező: Krizsán Szilvia
