Május van, Tisztelt Úr! címmel mutatja be legújabb előadását csütörtökön este a Zentai Magyar Kamaraszínház társulata, amelynek tagjai Mezei Kinga rendezésében vitték színre Szép Ernő három egyfelvonásosát, a Május, a Kávécsarnok és a Tűzoltó című műveket. Az alkotók elmondása szerint a különleges hangulatú előadás sajátos világba kalauzolja majd el a nézőket.
– A Zentai Magyar Kamaraszínház számára rendkívül fontos, hogy folyamatos kapcsolatot tartsunk fenn a közönségünkkel, csakúgy, mint az, hogy minél sokrétűbb színházi élményeket kínáljunk a nézőink számára – hangsúlyozta a bemutató alkalmából szervezett hétfői sajtótájékoztatón Wischer Johann, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója. – Azt hiszem, ez az előadás is azok közé a produkcióink közé tartozik majd, amelyek nagy népszerűségnek örvendenek a nézőink körében. Szeretném felhívni az érdeklődők figyelmét arra is, hogy a Május van, Tisztelt Úr! című előadásunkat érdemes lesz többször is megnézniük a színházkedvelőknek, a színészek ugyanis két szereposztásban fogják játszani, ami azt jelenti, hogy ugyan mindkét szereposztásban színpadra lép mindenki, ám más-más figurákat személyesítve meg, ami egyrészt kiváló lehetőséget kínál a színészek számára arra, hogy minél többféle feladatban kipróbálják magukat, másrészt még izgalmasabbá teszi a nézőink számára az előadás élményét – tette hozzá az intézmény igazgatója.
Mezei Kinga, az előadás rendezője a sajtótájékoztatón kifejtette, nagy örömmel tért vissza Zentára, ahonnan egykor elindult a pályafutása, majd hozzátette, annak ellenére, hogy korábban nem nagyon ismerte a Zentai Magyar Kamaraszínház csapatának tagjait, hiszen akkor, amikor az akadémiára jártak, ő nem élt itthon, nagyon kedves volt számára a velük való találkozás.
– Úgy gondoltam, hogy Szép Ernő művei kiváló lehetőséget kínálnak majd ennek a csapatnak arra, hogy valami olyasmiben is kipróbálják magukat, amiben az elmúlt évek során nem nagyon volt lehetőségük. Azt gondolom ugyanis, hogy Szép Ernőt játszani, azzal a korral és azokkal a figurákkal foglalkozni, azokat a viszonyokat és azokat a társadalmi jelenségeket megfejteni, amelyek ezeket a darabokat jellemzik, minden művész számára nagy kihívást jelent. Az az elképzelés, hogy kettős szereposztásban dolgozzunk, úgy született meg bennem, hogy azt gondoltam, ha már belevágunk egy ilyen játékba, akkor jó lenne, ha mindenkinek lehetősége nyílna arra, hogy végigjárja azokat az utakat, amelyek azt mutatják meg, honnan indul el egy-egy figura, és hogyan jut el a boldogság megtalálásáig. De ezek a darabok természetesen nem csupán a boldogság kereséséről és a szerelem megtalálásáról szólnak, hanem sok minden másról is. Nagyon örülök annak, hogy Mezei Szilárd elvállalta, hogy elkészítse az előadás zenéjét, mert Szilárd zenéje kiválóan összekovácsolja ennek a kornak a sajátságos zenei világát az én világommal, ami lehetővé teszi, hogy egy kicsit át tudjuk helyezni ezt az egészet a mai korba. Annak is örülök, hogy Janovics Erika elvállalta, hogy megtervezi a jelmezeket, hiszen már évek óta nem volt alkalmunk együtt dolgozni, valamint annak is, hogy dramaturgként Góli Kornélia is bekapcsolódott a munkába, hiszen nagyon sokat tudott mesélni nekünk erről a korról, ami nagymértékben hozzásegített bennünket ahhoz, hogy jobban el tudjunk mélyedni benne – hangsúlyozta Mezei Kinga, aki köszönetet mondott a színészeknek a próbafolyamat során kifejtett erőfeszítéseikért és példaértékű munkájukért is.
Mezei Szilárd elmondta, számára is nagy öröm volt újra Zentán dolgozni, hiszen nagyon régóta nem volt már erre példa, emlékei szerint csaknem tizenöt éve, amikor Urbán Andrással készítettek közös előadást Zentán.
– Nagyon fontos volt számomra, hogy mivel ez egy zentai előadás, ha van rá lehetőség, akkor zentai vagy Zentához kötődő zenészekkel dolgozzak, aminek természetesen fontos szimbolikus jelentősége is van, éppen ezért nagyon örülök annak, hogy ez összejött, sőt, kifejezetten jól is sikerült. Az előadás zenei világa egyrészt az adott kor zenéjére épül, ami nem áll különösebben közel hozzám, éppen ezért megpróbáltam kicsit átalakítani, és kicsit eltolni a mai kor, illetve a dzsessz felé, azzal, hogy azért meg kellett hagyni azt a részét, ami ezt a kort felidézi, másrészt viszont egy olyan világra próbáltam gondolni, amely nem annyira az adott korhoz kapcsolódik, mintsem inkább azokhoz az érzelmekhez, amelyek Szép Ernő darabjaiban jelen vannak – magyarázta a sajtótájékoztatón Mezei Szilárd. Az előadás szereplői is megosztották gondolataikat az egybegyűltekkel, kiemelve, rendkívül izgalmas próbafolyamaton vannak túl, amelynek során maguk is rendkívül sokat tanultak, éppen ezért nagyon várják, hogyan fogadja majd a közönség a produkciót.
A Május van, Tisztelt Úr! című előadás szereplői Dévai Zoltán, Gnädig Kornélia m. v., Lőrinc Tímea, Nešić Máté, Papp Arnold, Rutonić Róbert és Virág György, a díszlettervezője Mezei Kinga, a jelmeztervezője Janovics Erika, a zeneszerzője Mezei Szilárd, a dramaturgja Góli Kornélia, a rendezője pedig Mezei Kinga. A zenei felvételeken Asztalos Alfréd (klarinét), Paloš Denis (akusztikus gitár), Sóti Lenke (fuvola), Szarvák Szuzanna (hegedű), Vojnić Tunić Zsolt (harsona) és Lazar Živanac (hangmérnök) működött közre. Az előadás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Nemzeti Tanács és Zenta község önkormányzata támogatta.
