A tizenkilencedik és a huszadik század, a férfiak és a nők, az oroszok és a franciák, Gogol és Genet találkozása jellemzi a Szegedi Nemzeti Színház legújabb, Játékosok & Cselédek című előadását, amelynek ünnepélyes bemutatóját szeptember 25-én, pénteken 19 órai kezdettel tartják meg a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában.
Gogol és Genet – előbbi a tizenkilencedik, utóbbi a huszadik század legelején született, százegy esztendő eltéréssel. Játékosok és Cselédek – egy orosz és egy francia egyfelvonásos, amelyek közül az egyikben csak férfiak, a másikban viszont csak nők szerepelnek. Mindezek rendhagyó találkozásának lehetnek tanúi a nézők a Szegedi Nemzeti Színház legújabb Játékosok & Cselédek című előadásában, amely olyan ma is megkerülhetetlennek tűnő kérdésekre keresi a választ, mint például: Játékos cselédek vagy szolgáló játékosok? Ki a valódi csaló és ki a valódi áldozat? Kik az elnyomók és kik az elnyomottak? Hol válik a kis játék naggyá? és hasonlók.
„Az orosz kisvárosok szállodáinak termeiben azóta is furcsa urak igyekeznek játszva legyőzni egymást. Ki csal vajon, és ki csal még jobban? Hol a játék és hol a színjáték? A kisszerűség hol válik nagyszerűvé egy olyan társadalomban, ahol minden az átverésre épül? És mi történik, ha ez a legkevésbé sem tragikus, hanem kifejezetten nevetséges? »Ne a tükröd átkozd, ha ferde a pofád!«, írtuk egykor a Revizor fölé Gogol mottóját. A szegedi Gogol-bemutatók így a Háztűznéző után immár Gogol-összessé válnak” – áll az előadás ismertetőjében, amely ekképpen folytatódik: „A lelenc-csavargó Jean Genet, »a bohóc és vértanú« javítóintézetekből jutott az idegenlégión át a börtönökbe, ahol aztán írni kezdett. A Cselédeknek már a címe is kétértelmű, hiszen franciául »a jókat« is jelenti. Magyarországon az Egyetemi Színpad játszhatta először, az utóbb nagynak képzelt barikádosdi előestéjén, 1967-ben. A polgári szalonban két testvérlány rendszeresen színházat játszik az úrnő távollétében és ruháiban. Korai pszichodrámájuk tétje évszázadok óta ismerős: Hogyan kellene legyilkolni a jóasszonyt, aki talán még a tejesfiújukra is áhítozna. A ház ellenállhatatlan urát mindenesetre már sikerrel elvitették a rendőrséggel, ahová jól kifundált feljelentő leveleket küldtek. A korszakos csalók mutogatása színészeknek minden koron jutalom-játék.”
A produkció szereplői: Alekszej (a szállodai szolga) – Hodu Péter, Iharjov (az utazó szakember) – Sorbán Csaba, Gavrjuska (az inasa) – Tóth Ádám, Krugel (az ezredes) – Szívós László, Svohnyev (a kompánia tagja) – Kárász Zénó, Utyesítyelnij (a kompánia feje) – Pataki Ferenc, Glov (apa és földbirtokos) – Ádám Tamás, Glov (a fia) – Poroszlay Kristóf, Zamuhriskin (kormányszékhelyi hivatalnok) – Gömöri Krisztián; illetve: Claire – Gidró Katalin, Solange – Csorba Kata, Madame – Szabó Gabi. A díszlettervező Székely László, a jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias, a súgó Almási Gyöngyi, az ügyelő Kertész Zsolt, a rendezőasszisztens Czene Zoltán, a rendező pedig Bodolay Géza.
Az alkotók minden érdeklődőt szeretettel várnak a produkcióra, amelyet a szeptember 25-ei ünnepélyes bemutató után legközelebb október 3-án és 4-én láthat majd a közönség a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában. Az előadással kapcsolatban további információk az intézmény weboldalán találhatók, amely a www.szinhaz.szeged.hu címen érhető el.
