Nagy sikert aratott az Olvadó jégcsapok című, Göncz László regénye alapján készült előadásával szombaton este a zentai Művelődési Ház színháztermének színpadán a lendvai Egy & Más Vándorszínház társulata. A kisebbségi lét kérdéseit boncolgató előadásnak vajdasági vonatkozásai is vannak, hiszen a zeneszerzője Erős Ervin, a dramaturgja Gyarmati Kata, a rendezője pedig Puskás Zoltán.
Az Olvadó jégcsapok című előadás alapjául szolgáló azonos című regény 2003-ban jelent meg, és a muravidéki magyarság helyzetének ábrázolásán keresztül a közép-európai kisebbségi léthelyzet megpróbáltatásait mutatja be.
– Az Olvadó jégcsapok című regényem egy olyan történelmi regény, amely a kisebbségi lét különböző jelenségeit és problémaköreit vázolja fel a huszadik században, tehát az első világháború utáni időszakban, amikor Európa térképe alapvetően megváltozott. Ezt a változást a muravidéki magyar közösség szemszögéből próbáltam rögzíteni, de alapvetően a teljes magyarság tekintetében is nagyon hasonló jelenségeket fedezhetnénk fel. Itt, a Vajdaságban, Bácskában szinte azonos képeket rajzoltak meg az itt élők és az itt alkotók, de ha végiggondoljuk a kisebbségi lét kérdéseit, akkor azok nemcsak a magyar közösségekre vetíthetők ki, hanem ez az egész olyan közép-európai problémakörnek tekinthető, amelyet az első világháború utáni, számos szempontból sajátos, nagyhatalmi döntéseken alapuló területfelosztás idézett elő, és amely után százezrével, sőt, milliós nagyságrendben maradtak nemzetrészek az anyaországokon kívül. Ezeket a kérdéseket boncolgatja tehát a regény, illetve azt, hogy mindebben a nagypolitikai zűrzavarban a kisember, a hétköznapi ember miként tudott vagy nem tudott megbirkózni azokkal a nehézségekkel, amelyekkel szembe került – magyarázta az előadást követően Göncz László, az Olvadó jégcsapok című regény írója. – A regény 2003-ban jelent meg a pécsi Pro Pannonia Kiadó gondozásában, a színpadi változatát pedig Gyarmati Kata alkotta meg, valamikor 2007–2008 tájékán, és 2008-ban volt az első bemutatója. Az előadás többé-kevésbé követi a regény vonalát, azzal a különbséggel, hogy képsorok formájában próbálja kihámozni belőle azokat a legsúlyosabb és legmélyrehatóbb pontokat, amelyek a huszadik század kisebbségi sorsban élő kisemberének életét meghatározták. Úgy gondolom, hogy mind a színpadi adaptáció készítője, Gyarmati Kata, mind a rendező, Puskás Zoltán nagyon jól megérezték a regény lényegét, aminek köszönhetően mindazoknak, akik érdeklődnek a huszadik század történései iránt, az előadás kiváló adalékul szolgálhat a történelemkönyvekben szereplő tények mellé, főleg olyan szempontból, hogy az előadás az emberek lelkében végbemenő folyamatokat is megpróbálja a közönség elé tárni – tette hozzá a darab alapjául szolgáló regény írója.
Az Egy & Más Vándorszínház megalapítása óta Lendván, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet berkiben működik, amely tíz évvel ezelőtt kezdte meg a muravidéki magyar színjátszás programszerű újraszervezését.
– A lendvai székhelyű Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet lényegében hasonló feladatokat lát el, mint a zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. Az Egy & Más Vándorszínház is a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet égisze alatt működik, csakúgy, mint ahogyan korábban a Diáxínpad is az intézet berkiben működött. A Muravidéken ugyan már évtizedekkel korábban is működtek különféle falusi színjátszócsoportok, ám csak tíz évvel ezelőtt kezdtük el olyan szakmai szempontok alapján újraszervezni a színjátszásunkat, amelyek annak programszerű fejlődését szolgálják, és ennek a munkának az eredményét láthatta most a zentai közönség is – hangsúlyozta Kepe Kocon Lili, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója. – A folyamatot a Diáxínpaddal kezdtük, és azután abból nőtte ki magát az Egy & Más Vándorszínház, amelynek tagjai általában egy vagy két előadást készítenek évente, természetesen nem profi társulatról van szó, hanem műkedvelő amatőrökről, de arra törekszünk, hogy egyszer majd létrehozzunk egy profi társulatot is, ám mivel ezen törekvések eredményes megvalósulását nagyon sokféle tényező befolyásolja, ez egyelőre csupán távlati célkitűzés lehet számunkra. Nagyon örülünk annak, hogy határon túli kis közösségként az elmúlt évek során ilyen szintre tudtuk fejleszteni a színházi tevékenységünket, ami nagymértékben köszönhető a vajdasági színészeknek, rendezőknek és egyéb színházi szakembereknek is, akik tíz évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy tapasztalatukkal és szakmai tudásukkal hozzájárulnak a muravidéki magyar színjátszás újraszervezéséhez és fejlesztéséhez is – tette hozzá a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója.
Az Olvadó jégcsapok című darab színpadra állításában vajdasági művészek is közreműködtek, hiszen az előadás zeneszerzője Erős Ervin, a dramaturgja Gyarmati Kata, a rendezője pedig Puskás Zoltán volt.
