Hamarosan az év első bemutatójához ér a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház. A Spiró György Árpád-ház című darabja nyomán készült előadás premierjét március elsején tartják meg, a reprízét pedig másnap. A produkció alcíme Vérzékeny és naiv krónika. Hat színész harminc szerepben, ötven év száz percben: egy rendhagyó történelemóra lesz ez, Könyves Kálmán trónra lépésétől II. Géza megkoronázásáig. Az előadást Keszég László rendezte.
Keszég László színész és rendező, Szabadkán született, a tanulmányait Budapesten végezte el, és harmadszor rendez a KDSZ-ben. Az elmondása szerint egy különleges szöveggel és előadással találkozhat majd a közönség.
– Ez a darab 31 éves, Spiró 1993-ban írta meg, addigra már nemzetközi hírű drámaíróvá vált, és regényíróként is sikereket ért el. Az előadásunk története nagyjából 1100 és 1150 között játszódik, és az Árpád-ház egy bizonyos korszakát mutatja be, amikor Könyves Kálmán és testvére, Álmos viszálykodnak egymással. Egy elég vad időszakról van szó, amikor még nem volt parlamentáris demokrácia, a figurák is úgymond eléggé nyersek voltak, kompromisszum nélkül üldözték és tüntették el egymást a történelem színpadáról. Ez egy nagyszabású darab, a leellenőrizhető történelmi tények és a modern lélektani dráma nagyon érdekes keveréke, amely szerintem rendkívül figyelemre méltó. Sok jelenetből áll, több mint hatvan szereplős, és mi arra teszünk kísérletet, hogy ezt hat színésszel oldjuk meg, így a hat színész harminc szerepet ad elő – emelte ki Keszég László, aki mint azt kifejtette, ennek is megvan a miértje.
– Spiró György a reneszánsz színház nagy ismerője. Tudjuk, hogy Shakespeare társulatának maximum tizennégy tagja volt. Shakespeare a színházat egyáltalán nem művészetként kezelte, hanem üzletként. Ezt a formát vette alapul Spiró is. Egy olyan drámai folyamot írt le, ami végigköveti Könyves Kálmánt és Álmost, amelyben ugyanazok a színészek játsszák el az apát, a fiút, az unokát. Ők állnak a középpontban, körülöttük pedig különféle egyházi és világi személyek próbálják befolyásolni a politika alakulását, a történelem nagy kerekének a forgását. Ehhez illően nálunk is két színész játssza a központi figurákat, négyen pedig a további szerepeket – mondta Keszég László.
A szereposztás egyáltalán nem egyszerű: Könyves Kálmán, II. István és II. Géza szerepében Mészáros Gábort láthatjuk majd, Álmost, Vak Bélát, II. Lászlót pedig Kucsov Borisz formázza meg. A további szereplők: Búbos Dávid, mint a szakértő, II. Paszkál, Ottmár, Pribék és Pócs ispán; Ágyas Ádám, mint a szakértő, Főúr, V. Henrik, Filbertus püspök, Pribék és Saul; Verebes Andrea, mint a szakértő, Gyilkos, Apát, Illona (Vak Béla felesége), Zsófia (Vak Béla nagynénje); Hodik Annabella, mint a szakértő, a főúr, Predszláva, Gyilkos, Henger a hóhér, Belos ispán (Illona testvére), kis Zsófika (Vak Béla lánya), míg egy különleges szerepben, a kislányként feltűnik Mészáros Kata is.
Kucsov Borisz elmondása szerint színészileg nagy kihívást jelentett az ilyen fajta szereposztás:
– Sok a szerep, sok a jelenet, de ettől az előadás is igen pörgős, eseménydús, lendületes tempójú. Azt gondolom, hogy ez a produkció a repertoárunk üde színfoltja lesz. Amiatt is, mert történelmi drámát, valós eseményeket dolgoz fel, amely ugyanakkor reflektál a jelenünkre, a mai társadalmunkra is, a nyelvezetében pedig különleges, humoros és vicces. A próbafolyamat során gyakran felemlítettük a Trónok harcát, a Vikingeket, és az ezekhez hasonló jellegű sorozatokat – hallottuk Kucsov Borisztól.
Az előadás dramaturgja Enyedi Éva, a díszlettervező Marija Kalabić, a jelmeztervező Sinkovics Judit, a zeneszerző pedig Zságer-Varga Ákos.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
