A Nyári Mozi Színházi Közösség május 5-én, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban mutatja be új előadását, Opus singula a Szent címmel. Az előadást Döbrei Dénes és Varga Heni játsszák, Bolcsó Bálint és Márkos Albert zenészek közreműködésével. A díszlet Szlancsik Árpád munkája. Ahogyan azt Döbrei Dénestől megtudhattuk, az előadás Akutagava A szent című novellája alapján készül szabad feldolgozásban, a képzeletvilág segítségével, a múlt és a jelen viszonylatában:
– A fiatalon öngyilkosságba menekült szerző, rémképek kísérte hallucinációk és szorongások közepette írta meg ezt a novellát Gonszukéról, aki olyan fajta szolgálatba lépne, amely során szentté válhat. Ezt a lehetőséget egy orvosházaspár biztosítja neki. Az ember teljesség felé törekvésével foglalkozunk, ahogyan önmaga megvalósításának őszinte, tiszta megnyilvánulásait követi. Minden ember élete a környezete, a közössége hatására alakul és fejlődik. Mindenki a tökéletességet keresi azon a területen, amit a sajátjaként épít ki. A falusi Gonszuké úgy dönt, hogy szent szeretne lenni. Ezen az úton követhetjük. Egy orvosházaspár fogadja be, akiknél húsz évig kell szolgálnia. Cserébe az orvos felesége megígéri, hogy utána elmondja, megmutatja neki, hogyan válhat szentté. Több olyan ember is eszembe jut, akik szolgaságot vállaltak azért, hogy tökéletesedjenek, mondhatjuk úgy is, hogy „szentté” váljanak. Ilyen például az a buddhista szerzetes, aki élete végéig Buddhát faragta ki kövekből, Kiotó külvárosában, abban a temetőben, ahol most ő is nyugszik. Vagy az a pap, aki a rilai kolostor múzeumában látható, több mint száz bibliai jelenetet faragta, egészen addig, amíg meg nem vakult. Mást is említhetünk, a beteljesedés útját járta Nikola Tesla is, de például vehetünk egy egyszerű földművest is, aki élete végéig évről évre újra veti a magot. A körforgás, az állandóság meg nem tagadása. A mai társadalomban ezt nem veszik komolyan, ezért megszakad a folyamat, a mag nem csírázik ki, a lélek fejlődését mind jobban szintetikus úton tápláljuk és átalakul az emberi faj. A természetességet a mesterségesség váltja fel – fejtette ki Döbrei Dénes, akinek elmondása szerint az előadásban fontos szerep jut a díszletnek, a kosztümnek és a zenének is.
– A Szlancsik Árpád által készült díszlet egy nagy bárkát ábrázol majd, amelyen hajózhatunk emberi életeken, kontinenseken át. A szabadkai szobrásszal már több ízben dolgoztunk együtt. Első közös munkánk a Lifkoptikum volt, de részt vett a tanfolyamainkon is. A kosztümök a mi esetünkben elhordott ruhák lesznek, amiket már nem használnak, de erősen összekötődnek egykori viselőjükkel. Ehhez a barátainkhoz, ismerőseinkhez fordultunk, hogy küldjenek nekünk olyan ruhákat, amelyek még ott lapulnak a ruhásszekrényükben, mert nem volt szívük megszabadulni tőlük. Amióta ez az ötlet megszületett Heni fejében, engem ez egyre jobban izgat, lassan egyenrangúvá vált Gonszuké történetével, aki húsz éven át tartogatta címerrel díszített haoriját, hogy majd szentté avatásakor újból magára ölthesse. A ruhák az ember legbensőségesebb barátai lehetnek, némelyek ott lapulnak a szekrényben és várják a pillanatot, amikor ismét melegíthetik a szívünket. A ruha az ember második bőre. A közmondása szerint ugyan nem a ruha teszi az embert, de ennek ellenére is nagyon fontos szerepe volt, van és lesz fajunk létében. A ruhák által összedörgölődzik a lélek az anyaggal. Valamikor testre szabott ruhákat készítettek az emberek ügyes kezű szabókkal. Az utóbbi időben egyre inkább más lelkekkel összeölelkezett ruhákat hordunk, ezáltal más identitások ölelnek bennünket. Az ember kiteljesedése, önmaga terének meghatározása és vizsgálata, a cselló és elektronikus zenei forma által is megnyilvánul. A zenét élőben hallhatja majd a közönség. Márkus Albert erdélyi, főként magyarországi színházakban dolgozik, de Mezei Szilárddal is több formációban zenélt. Bolcsó Bálint a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanít és szintén együttesekben játszik – mondta Döbrei Dénes, aki kitért a Nyári Mozi Színházi Közösség soron következő programjaira is.
– Az előadás bemutatását követően, május 12-étől 19-éig, a kelebiai központunkban, az újvidéki építészeti főiskola hallgatóinak részvételével, dr. Višnja Žugić vezetésével, tanfolyamot szervezünk, amelyet Horváth Lehel szabadkai építész tart a szalmabála-házépítés témájára. Természetesen más résztvevőket is szívesen látunk, érdeklődni a nyarimozi@gmail.com címen lehet vagy Varga Heninél a 065/515-7391-es telefonszámon. Horváth Lehel évek óta foglalkozik organikus építészettel, az együttműködés ötlete abból ered, hogy a Nyári Mozi központjában csak sátrazni lehet, őszre pedig hűvösre fordul az időjárás, így jött a terv, hogy kibővítsük egy résszel és ez felkeltette az újvidéki építészeti főiskola érdeklődését. Eközben már nagyban folyik a munka Stefan Haves bohócmesterrel Budapesten. A Baross Imre artistaképző szakközépiskola diákjaival Hazatérés címmel készül előadás a MACIVA, Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. szervezésében, amelyet május 24-én és 25-én láthat a közönség, ezt követően pedig a Sziget Fesztiválon. Milyen Cirkusz! címmel Kelebián június 16-a és 29-e között tartunk tanfolyamot Stefan Haves-szel és Varga Henivel. Egy előadást is készítünk a résztvevőkkel, amelyet június 28-án a KDSZ-ben mutatunk be, másnap pedig az újvidéki Infant fesztiválon. A tanfolyamra május 31-ig lehet jelentkezni. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az együttműködés Stefan Haves-szel új utakat nyit meg. Jövőre a Cirque du Soleil válogatást tart Budapesten és lehetőség nyílhat arra, hogy Szerbiában is megszervezzük. Jövőre megismétlődhet a tanfolyam és a cirkusz más tagjai is eljöhetnek. Mifelénk az újcirkusz még újdonságnak számít, de remélhetőleg idővel nekünk is sikerül lépést tartanunk a világtrendekkel – mondta Döbrei Dénes.
