A 26. Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál vasárnap este kezdődött el. A megnyitóra a szabadkai Gyermekszínházban került sor, ahol az egybegyűlteket Miroslava Babić, a Szabadkai Városi Tanács művelődéssel megbízott tagja köszöntötte, majd pedig Zoran Đerić fesztiváligazgató átadta a Kis herceg-díjat Ranko Risojevićnek. A másik díjazott, a 101 éves Branka Veselinović a díjat még szerdán az otthonában vehette át.
A fesztivál megnyitója után azonnal elkezdődött a versenyprogram. Az első produkció az újvidéki Ifjúsági Színház Jack London A vadon szava című műve nyomán készült előadás volt. A versenyprogram hétfőn folytatódott az egri Harlekin Bábszínház Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi című előadással. A tündér és az ifjú királyfi szerelmének történetét már többféleképpen megírták. Számos alkotó képzeletét foglalkoztatta, hogy válhat valóra a szerelmük, egymásé lehet-e egy tündér lány és egy földi fiú. Ahogyan azt az előadásban láthattuk, ehhez nem könnyű út vezet, tele van buktatókkal, amelyet olykor a kétségbeesés kísér, máskor humoros helyzetek tarkítják. Az igaz szerelemért márpedig érdemes megküzdeni, és ha két fiatal egymásnak lett teremtve, akkor semmi sem lehetetlen. A Harlekin Bábszínház különlegesen szép látványú produkciójának a szereplői dalra is fakadnak. Az előadásról Veres András rendezőt kérdeztük:
– Mivel az előadásban elég sok a szöveg, ráadásul eléggé veretes, némileg talán shakespeare-i, az a tapasztalatunk, hogy főleg a kisiskolásokat szólítja meg. Az érzelmek és a helyzetek viszont nagyon tiszták benne, így a kisebb gyermekek számára is követhető. Ennek a mesének rengeteg változata van a magyar irodalomban, de a népmesében is, a Rózsa és Ibolya története is nagyon hasonló. A mi mesénkben a tündérlány és a földi fiú kezdetben nem tudnak egymáséi lenni, minden ellenük van, de végül a lány lemond a tündéri mivoltjáról, hogy a szerelmük beteljesedjen. A díszletet és a bábokat Grosschmid Erik tervezte. Ebből a szempontból az volt nekünk fontos, hogy érzékeltetni tudjuk a földi és a légies világot. A tündérszereplők némiképp átlátszóak, az emberfigurák pedig tömörebbek, fából készültek. Azt viszont már az elején eldöntöttük, hogy ez nem egy kísérletező, inkább hagyományosabb előadás lesz, amelyben nagy hangsúlyt fektetünk a bábmozgatásra. Az előadásban a báb játssza el a szerepet és nem a mögötte levő ember – tudtuk meg a rendezőtől, aki szerint a színház ebben a digitális világban is képes még elkápráztatni a gyermekeket.
– Ha az érzelmek, amiket kapnak, igazak és őszinték, a gyerekek gond nélkül befogadják az előadást. A bábszínházaknak nem feladatuk konkurálni az animációs filmekkel vagy a számítógépes játékokkal, inkább mutatni egy másmilyen esztétikát. A színház soha nem lesz annyira gyors és pörgős, mint egy film vagy egy videojáték, ezzel nem is kell versenyre kelni – mondta Veres András.
Ma a versenyprogramban, 12 órától a Kosztolányi Dezső Színházban, a Grimm-mesék alapján, Todor Valov rendezésében készült Az aranylúd című előadást tekinthetik meg az érdeklődők. Majd 15 órától a belgrádi Duško Radović Gyermekszínház Andersen A csodálatos tűzszerszám című meséjét mutatja be, 18 órakor a Jadran színpadon pedig egy német, szöveg nélküli produkciót láthatunk. Az előadásokra a belépés díjtalan, a férőhelyek azonban korlátozottak. A versenyprogram mellett kísérőrendezvényekre is sor kerül, a részletes program a fesztivál weboldalán olvasható.
