2024. július 17., szerda

„Most az olvasás ideje van”

Ha minden a tervek szerint halad, új előadásokban és filmben is láthatjuk majd Kálló Bélát

Habár a járványügyi intézkedések feloldódni látszanak, még nem tudni, hogy mikor nyílhatnak meg a tömegeket vonzó intézmények, például a színházak. Míg ez nem történik meg, a színészek is otthon tartózkodnak, és online felületeken tartják a kapcsolatot a közönséggel. A színházi munka ugyanilyen módon, virtuális térben zajlik. Otthonról, családi környezetben végzi a teendőit Kálló Béla, Jászai Mari-díjas színművész is.

Számodra hogyan kezdődött el a kényszerszünet? Azóta mivel foglalkozol?

– Március elején még megtartottuk Budapesten az Udvari Kamaraszínházzal a Tizenkilenc című előadás bemutatóját és reprízét. Azután még egyszer játszottuk, akkor már csökkentett számú néző előtt, de ezután szigorodtak az intézkedések és leállt az aktív színházi munka. A következő héten már hazajöttem Szabadkára, de még elmentem Újvidékre. A Szabadságharc című előadást kellett volna játszanunk az Európa Kollégiumban és a Petőfi Sándor MMK-ban, viszont akkor jött ki a szerbiai kormányrendelet is, hogy betiltanak mindenféle rendezvényt, így ezek is elmaradtak. Onnantól kezdve az otthonomban töltöm az időmet, de nem vagyok teljesen tétlen. Az Udvari Kamaraszínházzal folyamatosan jelentkezünk online felületen. Elindítottuk a Chatpercesek című sorozatunkat is, ebben előadásaink jeleneteit szövegszinten elevenítjük fel, de más témákkal is előhozakodtunk. A magyar költészet napja alkalmából mindannyian elmondtuk a Himnuszt és ez mozaikszerűen lett összeállítva. Kis videókat is készítettünk, amelyekben az otthon maradásra biztatjuk az embereket. Az együttérzésünket is kifejeztük, minden színész a saját ablakából tapsolt, nemcsak az egészségügyi dolgozók, hanem mindenki tiszteletére, aki helyt áll ezekben a nehéz időkben. A következő az lesz, hogy megemlékezünk az anyák napjáról. Nemsokára egy hangoskönyv is készül, ami hiánypótlónak számít. A színházi tevékenység most a háttérben zajlik. Hamarosan megkapjuk a következő produkció irodalmi anyagát és elkezdődik az intellektuális rákészülés, hogy amikor majd élőben próbálhatunk, akkor ezzel már ne kelljen foglalkoznunk. Addig is a megbeszélések online történnek. Ez nyilván korlátozott kommunikációt jelent, de valamire mégis elegendő. Most az olvasás ideje van, ezt pedig egyedül is elvégezhetjük.

Mi szerepel még a terveid közt?

– Egy ösztöndíjprogramra készültem, amit átadtam és várom az eredményét. Egy új előadás is kilátásba lett helyezve. Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényét és más műveit Verebes Ernő dramatizálja és írja meg, ami alapján Csizmadia Gergely budapesti színművészbarátommal létrehozunk egy produkciót. Most zajlanak az előkészületek, azt gondolom, hogy a szövegkönyv akár egy hónapon belül elkészülhet, és akkor már Csizmadia Gergellyel gyakorolhatjuk online. Élőben pedig a határoldás és a próbalehetőség függvényében. Ez már az őszre való rákészülés. Ideális körülmények között szeptemberben aktívan foglalkozhatunk az előadással, és abban a hónapban akár be is mutathatjuk. Erről ugyan nem történt semmilyen megbeszélés sem, de ha mindebből lesz valami, a reményeim szerint játszhatnánk a Kosztolányi Dezső Színházban vagy a VM4K-ban. Találunk majd egy jó helyet, ahol megtarthatjuk a szabadkai bemutatóját. Készül egy másik érdekes produkció is, egy Netflix-es film. Budapestről érkezett a felkérés, hogy játsszam el a főszerepet. Most ezen is dolgozok, rengeteget olvasok, a szerepről csak annyit, hogy dr. Sági Zoltán neuropszichiáterhez is fordultam segítségért. Számomra ez egy nagy kihívás, mérföldkő lehet a pályámon, mert ilyen jellegű feladatra ezelőtt még nem kértek fel. Remélem, minden megvalósul a tervek szerint. Mostanában tehát nagyon sok időt töltök olvasással, színházelméleti és szépirodalmi könyveket lapozgatok, pótolom a lemaradásaimat és megpróbálok előre is töltekezni.

Az elmúlt időszakban a Danilo Kiš Színházi Műhelyben diákokkal is foglalkoztál. Ezzel mi a helyzet?

– Pámer Csilla vezeti, én pedig a háttérből segítem a munkáját. Megpróbálok határokon átívelő programokban gondolkodni, koprodukciós lehetőségeket keresni, akár Budapesttel, hogy ha majd a körülmények megengedik, összekapcsolódhassanak a magyar diákok. Szeretném kiszélesíteni a színjátszóink látóterét, hogy több inger érje őket, több lehetőségük legyen színházba járni és magyarországi szakemberek véleményét is kikérhessék.

Hogyan telnek az otthoni napjaid?

– Aktívan, nagyrészt a távoktatással vagyunk elfoglalva, a feleségemmel, Lillával instrukciókkal segítjük a gyerekeket és gyakorlunk velük. Nem egyszerű menet. Nekem főleg csak a kora reggeli és az esti óráim szabadok.

Megtervezitek a napi teendőket?

– Most már igen, márt rájöttünk, hogy e nélkül nem menne. A kijárási tilalom elején még nagyon elcsúsztunk az idővel. Este végeztünk a tanulással, az pedig már nem volt jó a gyerekeknek. Egy rendszert kellett felállítanunk. Azóta korábban kelünk, előbb fogunk hozzá a teendőkhöz, így kialakítottuk a napi rutint. A tananyagot kinyomtatjuk és reggeli után a gyerekek azonnal nekilátnak tanulni. Rengeteget kell rajzolniuk és olvasniuk is. Azt gondolom, hogy semmivel sem lesznek lemaradva ahhoz képest, mintha iskolába járnának. Mindannyian sokat dolgozunk otthon. Ami hiányzik – mivel nem nagyon léptem ki az utcára –, az a fizikai aktivitás, a mozgás, az edzés, hogy kimenjek az erdőbe futni vagy kerékpározni.

Mivel foglalkoztok a szabadidőben?

– Múlt vasárnap például bográcsost főztünk. Egy trambulinunk is van, ami remek kikapcsolódást nyújt. Sokat társasjátékozunk, némelyeket még korábban kaptuk ajándékba, de még ki sem bontottuk. Most ezt is pótoljuk. Activityzünk, de más, több órát igénybe vevő társasjátékkal is szórakozunk, például a Doktor Fondorral. Az egy jó kis csapatjáték, nagyon izgalmas és nem egymás ellen játszunk, hanem Doktor Fondor ellen. Mozizunk is otthon, húsvétkor Zeffirelli A názáreti Jézus című monumentális négyrészes alkotását néztük végig. Nagyon szeretem, fiatal koromból még emlékszek rá, az akadémián is javasolták. Büszke vagyok, hogy a gyerekek is látni akarták, mindenféle noszogatás nélkül. Az egyik fiam titokban létrehozott magának egy Facebook-profilt, és ezt onnan tudtuk meg, hogy mindenkinek ajánlotta a Zeffirelli-filmet.