Igaz, az érzékeny bőr irritációját sokszor a hideg, szeles és száraz idővel hozzák összefüggésbe, a rosaceával kapcsolatos problémák épp úgy, ha nem könnyebben, manifesztálódnak a jó idő, napsütés beálltával is. A lakosság jelentős része tapasztal kipirosodást orcáin, mindezt kisebb kapilláris értágulatok, viszkető, égő érzés követi. Mivel az egyik jelentős trigger, azaz provokálófaktor az UV-sugárzás, úgy érzem, a nyár beköszöntével hasznos lesz, ha kozmetológus-szakgyógyszerészként foglalkozom a témával.
Az intenzív, meleg vagy hideg hőhatáson kívül a hőmérséklet hirtelen ingadozása és a már említett UV-sugarak is szikraként tudják belobbantani ezt a bőrbetegséget. Hasonló hatásokat tapasztalhatnak a betegek akkor is, ha dohányfüstben tartózkodnak hosszabb ideig, vagy alkoholtartalmú italokat, fűszeres, csípős élelmiszereket fogyasztanak. Tehát ezeknek a kiváltó okoknak az elkerülése kulcsfontosságú lehet a rosacea megelőzésében. De feltehetjük a kérdést: egy átlagember számára miért nem okoz gondot egy forró fürdő, egy napsütéses séta vagy egy pohár vörösbor elfogyasztása? Mi a lényegi különbség a rosaceával nem küzdő és a betegségben szenvedő emberek bőre között? Őszintén szólva mi, kozmetológusok, bőrgyógyászok, tudósok sem tudjuk rá a százszázalékos választ. Abban biztosak vagyunk, hogy a bőr védekezőmechanizmusában található az alapvető probléma. Ha az immunrendszerünk megfelelően funkcionál (sem túlbuzgón, sem pedig alacsony szinten), akkor megfelelő mértékben lesz képes ezekre a trigger faktorokra reagálni. Több összefüggést is találtak például egy mikroszkopikus atka bőrben való túlburjánzása és a cikkben szereplő betegség között. Az esetek döntő többségében kimutatható ez a parazita a rosaceában szenvedő emberek faggyúmirigyében. No, de mi történik akkor, ha egy előrehaladott stádiumú betegnél, akinek panaszai igen progresszívek, mégsem található meg ez a bajkeverő? A tudósok tovább kutakodtak. Felfedeztek még egy összefüggést, mégpedig egy baktérium, a Helicobacter pylori nevezetű mikroorganizmussal kapcsolatban. Sokak számára ismerősen csenghet ennek a baktériumnak a neve, hiszen ő tehető felelőssé a gyomorfekély kialakulásáért, illetve jelenlétét már összefüggésbe hozták több gyomor-bél rendszerben megjelenő rosszindulatú daganattal is. A rosacea előfordulásának nagy százalékában kimutatható erre a baktériumra felszabaduló, az immunrendszerünk által előállított védekező molekulák megjelenése a vérünkben. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden ilyen bőrbetegségben szenvedő embernek gyomorfekélye van, illetve fordítva, de érdemes erre az összefüggésre jobban odafigyelni, és ha még nem tettük, és rosaceára hajlamos a bőrünk, akkor keressünk fel egy orvosi-biokémiai laboratóriumot, és kérjük meg a kollégákat, hogy végezzék el ezt a rutinvizsgálatot! A következő kérdés természetesen maga a terápia, azaz mit tegyünk, ha kiderült, ezzel a kórokozóval állunk szemben? Egyáltalán gyógyítható-e ez a gyulladásos bőrprobléma?
Mivel baktériumról vagy parazitáról van szó, az eredménnyel érdemes elmenni egy orvoshoz, bőrgyógyászhoz, hiszen mint ismeretes, ezeket a mikrobákat legsikeresebben csak antibiotikumok segítségével lehet kiirtani, melyek vénykötelesek. Nem beszélve arról, hogy az orvos, ha a rosaceánkon kívül felfedez esetleg egy kialakulóban lévő gyomorfekélyt is, nagy dózisú és mihamarabbi terápiát tud majd nekünk kiírni, több gyógyszer kombinációjával, melynek célja nemcsak az akut tünetek csökkentése, hanem a hosszú távú védelem is a szervezetünket fenyegető, már említett rosszindulatú elváltozások ellen. Ha a bőrtüneteink viszont nem olyan súlyosak, akkor ezeket az antibakteriális készítményeket lokálisan, bőrre kenve is használhatjuk, megkímélve szervezetünket az antibiotikumok egyes mellékhatásaitól. Készüljünk fel rá, hogy ezeknek a készítményeknek a döntő többsége magisztrális eredetű, azaz meg kell találnunk azt a speciális gyógyszertárat és gyógyszerészmagisztert, aki el fogja tudni számunkra készíteni a bőrgyógyász által előírt hatóanyag- és kenőcskombinációt.
No de mégis mit lehet tenni ezzel a fránya kipirosodott bőrrel gyógyszertári szinten, még mielőtt átadnánk magunkat az orvosnak? Először is vizsgáljuk meg, milyen antibakteriális szerek vannak forgalomban, melyek OTC, azaz vény nélküli kategóriába vagy a kozmetikumok csoportjába sorolhatók. Egyesek számára megfelelő megoldást nyújthat a klórhexidin vagy benzoil-peroxid nevezetű hatóanyag, de leginkább hatásosnak – amit több tudományos cikk bebizonyított már – az úgynevezett azelainsav tekinthető. Ez a bőrben természetesen is jelen lévő szerves sav azon kívül, hogy elpusztítja a problémát keltő kórokozókat, segíti a bőr megfelelő hámlását is, és meg tudja akadályozni a gyulladás utáni barna foltok kialakulását. Tehát egy igazi multifunkcionális hatóanyagról beszélhetünk. Ugyanilyen fontos a bőrt érő irritáló faktorok kivédése is. A cikk elején már megpendítettem az UV-védelem fontosságát rosaceás bőr esetén. A napsugarak nemcsak, hogy gyengítik a bőr védekezőképességét, de növelhetik a szövetekben a gyulladás mértékét is. Azt javaslom, ha sikerül találnunk egy olyan nappali krémet, mely könnyed állagú, mégis kizárólag fizikai szűrőket tartalmaz, azt mindenképp építsük be mindennapi bőrápolási rutinunkba. Ám mivel tudom, hogy ilyen terméket találni igencsak nehéz feladat, válasszunk olyan könnyed kémiai UV-szűrőkkel ellátott termékeket, melyek kisgyermekek számára vagy napallergiában szenvedőknek lett formulázva, hiszen e termékek esetében biztosak lehetünk abba, hogy maga a krém nem fogja tovább irritálni a már így is gyulladt bőrünket.
Apropó napkár okozta gyulladás: érdemes lehet kísérleteznünk antioxidáns-tartalmú szérumokkal is, melyek csökkenteni képesek a bőrünkbe mégis becsapódó fénynyalábok káros hatásait. Kerüljük a tiszta C-vitamint tartalmazó savas formulákat, és keressünk olyan termékeket, melyek C-vitamin-származékokban (nátrium/magnézium-aszkorbil-foszfátban, aszkorbil-palmitátban vagy O-etil-aszkorbinsavban), E-vitaminban, Q10-ben, niacinamidban, ECGC-ben vagy kóladió-kivonatban gazdagok.
Azok, akik figyelmesen követték az eddig leírt gondolataimat, észrevehették, hogy többször is hangsúlyoztam a könnyed állagok keresését. Igaz, a rosaceás bőr gyakran húzódhat és sűrűn dehidratált lehet, kerüljük a nehéz állagokat, a vaskos emoliens (zsíros, olajos, tápláló) összetevők ugyanis befülleszthetik a bőrünket. Ha kevésnek tartjuk krémünk rehidratáló hatását, növeljük meg vízmegkötő szérumokkal, melyek hialuronsavban, pantheolban, glicerolban, ureában, PCA-ban, sorbitolban vagy keramidokban gazdagok. A hangsúly tehát a több, vékonyabb és könnyedebb hidratálóréteg egymásra rétegezésén van, mintsem egy vaskos termék felhelyezésén. Miután konzultáltunk orvosunkkal vagy szakgyógyszerészünkkel, és elmúltak az akut vörös manifesztációk, kísérletezhetünk nagyon gyengéd gyümölcssavakkal, például mandula- vagy tejsavval is, nem beszélve az aranystandardnak számító retinoidokról, melyek képesek kvázi újraprogramozni a bőrünket, így meghosszabbítva a latens időszakokat. Bármelyik hatóanyagcsoport is válna be számunkra, ne feledjük, csak óvatosan kísérletezzünk velük, hiszen ők maguk is képesek irritálni a bőrt nem megfelelő százalékban használva, ami a gyulladt, érzékeny bőr számára maga a pokol.
(A cikk csak tájékoztató jellegű, és semmiképp sem helyettesíti a szakmai konzultációt.)
