Ránk zúdult a mesterséges intelligencia. Szerencsére, nem olyan formában, ahogyan azt az évtizedekkel ezelőtt legyártatott hollywoodi sci-fik elképzelték, nem üldöznek bennünket az utcán megvadult szuperintelligens robotok, s egyelőre nem vették át a hatalmat felettünk összebarátkozott és emberellenes akciókon töprengő számítógépek sem. Valami azonban mégis történik, ráadásul meglehetősen gyorsan – legalábbis ez a benyomása az embernek, mert néhány hónappal ezelőtt még szinte hallani sem lehetett ChatGPT-ről, mindenre választ adó csodaalkalmazásokról és honlapokról.
Persze, eddig is itt volt az Ok, Google, a Hey, Siri, s hasonló telefonos okos asszisztensek, de azoknak mégis csak egészen másféle válaszok adása volt a feladatuk, mondjuk úgy, leegyszerűsítették a weben történő keresgélést, böngészést, elsősorban és legsikeresebben persze az angol nyelven kommunikálók számára, s el tudtak mesélni egy viccet is, meg felismertek egy zeneszámot, amelyiket éppen a rádióban hallottunk, hogy aztán vissza tudjuk keresni, hallgatni, ha már elnyerte tetszésünket.
Nyilván az új, mesterséges intelligencián, AI-n alapuló asszisztensek sem tegnap jöttek a világra, a fejlesztésük hosszú éveken át tartott, de most vett egy nagy lendületet, széles körben elérhetővé vált, felkínálva a nyilvánosság számára, most már azonnal közel kétszáz nyelven, a hozzáférést érdekes funkciókhoz, lehetőségekhez, de meglehetősen megkérdőjelezhető opciókhoz is, melyekről egyelőre nem tudni, mihez is kezdjünk velünk, valóban jót tesz-e az alkalmazásuk, s mennyire sodorja veszélybe mindazt, amit eddig a világról, az emberekről tudtunk.
A mesterséges intelligenciának, nagyon leegyszerűsítve, éppen az az előnye, ami a hátránya is. Értelemszerűen ugyanis arra törekszik, hogy átvegyen emberi képességeket, elvégezzen az emberek helyett fontos feladatokat, többet tudjon annál, amit bármelyikünk tud, voltaképpen annyit tudjon, amennyit az összes ember tud egy adott pillanatban. Itt viszont azonnal megkérdőjelezhetővé válik maga az emberi teljesítmény, képesség, tehetség, s ezeknek a fontossága talán le is értékelődik. Itt vannak például a különféle új chatbotok, amelyek kitalálják helyettünk, mit tegyünk adott szituációkban, hogyan oldjunk meg helyzeteket, munkafeladatokat. Elszórakozva az egyikkel, rá kellett döbbennem arra, hogy meglehetősen jó, találó és valóban okos javaslatokkal is elő tud állni. Elképzeltem például, hogy interjút kell készítenem egy adott foglalkozás űzőjével, s megkérdeztem a chatbotot, milyen kérdéseket tegyek fel az interjú során. Tíz kérdést javasolt, s ezek közül, fejemet kapargatva, hogy valami kivetnivalót is találjak az egészben, egy olyan kérdést találtam, amit nem tartottam éppen odaillőnek. Tehát, ha magam nem is ugyanazokat a kérdéseket tettem volna fel, teljesen el tudtam volna képzelni egy interjút ugyanazzal a személlyel úgy is, hogy az említett kérdések szerepeltek volna. S ez egy kissé ijesztő volt, mert egyszerűen azt a kérdést veti fel nemcsak az újságírói, hanem megannyi foglalkozás kapcsán: minek a kreativitás, a gondolkodás, ha egyszerűen meg lehet kérdezni egy chatbotot is. Hiszem, hogy az újságírói, művészi munkát sem tudja persze végig helyettesíteni majd egy bot, de már a kezdeti találatok is lenyűgözőek voltak.
S itt vannak azok a funkciók is, amelyekkel még ismerkedik a világ, például az úgynevezett deepfake-videók és hasonló képek, amelyek voltaképpen manipulált videóanyagok és fotók, emberek arcát, kijelentéseit tartalmazzák, csak úgy, hogy az illetőnek semmi köze az egészhez, lényegében jól hamisított képeknek és videóknak számítanak, amelyek alapján senki sem ismeri fel a különbséget az eredetihez képest, s ahhoz is mesterséges intelligencia kell majd hamarosan, hogy meg tudjuk állapítani, mi a valóság, s mi a manipuláció.
A közösségi médiában például megjelenthet egy videó éppen Önnel, amint arra szólítja fel az embereket, hogy azonnal öljék meg a környezetükben élőket. Ezt rengetegen látják majd. Tegyük fel, hogy bebizonyosodik, nem Ön volt az, hanem manipulált a videó, de ez az információ is eljut majd mindenkihez, aki látta? S mi van, ha nem sikerül bizonyítani, hogy nem Ön volt az? A technológiát állítólag majd filmekben is alkalmazzák, mert, hallottam egy indoklásban, ezentúl nem kell a forgatásnak leállnia akkor sem, ha a színész, teszem azt, éppen beteg. De biztos akarok olyan filmet nézni kedvenc színészemmel, amelyikben az AI játszik helyette egy fontos jelenetben?
Többen is felszólítottak az utóbbi időben arra, hogy szakítsák a cégek félbe a fejlesztéseket. A világ még, sokak szerint, nem készült fel arra, hogy ilyen iramban hódítson teret a mesterséges értelem. A fejlesztést egyelőre nem tudják követni a biztonsági korlátozások. Ameddig nem tudjuk kontrollálni azt, hogy mi hogyan terjed, ki láthatja, s nem lehetünk biztosak abban, mi az eredeti és mi a mesterséges, addig egyáltalán nem vagyunk jó passzban, mert, ahogyan a képek és a videók, mi magunk is manipulálhatók, megtéveszthetők, átverhetők vagyunk. A mesterséges intelligencia számos kiváló lehetőség hordozója. Lehet viszont, hogy egyelőre, maradnunk kéne még kicsit az Ok, Google-nél…
Nyitókép: AFP
