A mesterséges intelligencia (MI vagy angolból: AI) arra képes, amire az ember megtanítja, ezért nem kell tartani attól, hogy egy idő után már „túl okos” lesz, és átveszi az embertől az irányítást – hangzik el nap mint nap a témával kapcsolatban, amikor a legtöbbször felvetődik az a kérdés is, mire lesz egy bizonyos idő után képes ez a manapság még mindig az újdonság hatását keltő találmány, elveszi-e az emberek kenyerét, visszafordíthatatlan-e ez a folyamat, s egyáltalán, vissza kell-e fordítani. Az AI több helyen van már ma is jelen az életünkben, mint gondolnánk, amikor vásárolunk, olvasunk, interneten böngészünk, a legnagyobb valószínűséggel olyan tartalmat kapunk, amelynek az elkészítésében, vagy legalábbis annak egyik pontján, már jelen volt az AI is. Malatenszki Dávidot, a szabadkai Studio Present digitális szolgáltatásokat nyújtó szoftvervállalat szakértőjét, fejlesztőjét az imént felvetett kérdésekkel kerestük fel.
Megkerülhetetlen kérdést jelent még ma is – annak ellenére, hogy nap mint halljuk a kifejezést – annak megmagyarázása, hogy voltaképpen mi is az a mesterséges intelligencia. Hogyan lehet definiálni, hogyan kell elképzelni annak működését?
– A mesterséges intelligenciát úgy kell elképzelni, hogy egy olyan számítógépes rendszer, amely képes tanulni, érvelni, és akár döntéseket hozni bármilyen emberi beavatkozás nélkül. Algoritmusok és adatbázisok táplálják, ezek alapján tud elemezni és értelmezni. Talán a legegyszerűbb azt mondani, hogy a sok adatnak köszönhetően így tudja a legjobb lépéseket megtenni, a legjobb válaszokat megadni.
Jelen pillanatban és a jelen fejlettségi szintje alapján a mesterséges intelligencia miben tud leginkább az embernek a segítségére lenni? Hol használják a leggyakrabban?
– Az AI-t nagyon-nagyon sok téren használják már a világban, mindenféle folyamatokban, különféle munkakörökben. Ez felénk még nem annyira elterjedt, de nyugatabbra, Amerikában sok esetben ezt használják. Hogy mire konkrétan, arra pár példát hozhatok. Az AI például automatizál olyan feladatokat, amelyek sokszor ismétlődnek, és nem nagyon igényelnek emberi kreatív munkát, vagyis elvégzi az olyan feladatokat, amelyek nap mint nap sablonszerűen megtörténnek egy adott munkahelyen, így az emberek ehelyett inkább valamilyen, ennél sokkal kreatívabb munkára tudnak figyelni. Tudja elemezni az adatokat, így gyors és pontos döntéseket tud hozni. Itt most arra gondolok, hogy amennyiben például valamilyen betegséget kell elemezni, akkor az elképzelhetetlen, hogy egy orvosnak a fejében ott legyen szinte a világ összes páciensének a kórtörténete, és az alapján találjon hasonlóságokat, és következtessen. Az AI viszont erre képes, tehát ha ezeket az adatokat betáplálták, akkor össze tudja vetni akár több millió páciens adataival is, ezáltal létre tudja hozni úgymond a legjobb kezelési terveket vagy a legjobb diagnosztizálást, meg tudja állapítani, hogy mi a probléma. Az interneten használják még különböző chatbotok esetében vagy virtuális asszisztensek alapjaként, mi is épp egy ilyet fejlesztünk, ahol chatbotként használjuk az AI-t. Nem kell egy telefonos ügyfélszolgálati dolgozónak válaszolnia a felhasználók kérdéseire naponta folyamatosan egyformán, hanem van az AI, amely folyamatosan tanul, és a meglévő információk alapján a legjobb választ adja a tárcsázóknak.
Malatenszki a munkatársaival (Fotó: Saját archív)
Nap mint nap találkozunk olyan adatokkal az interneten, amikor pásztázzuk a mesterséges intelligenciára épített különféle alkalmazásokat, hogy éppen melyik verziót támogatja az adott app, a 3.5-öst vagy már a 4.0 verziót. Milyen gyors egyáltalán ez a fejlődési ütem, gyorsul-e idővel? Tehát mi jellemző a mesterséges intelligenciának a fejlődési pályájára?
– Erre a kérdésre minden kétséget kizáróan az a legjobb válasz, hogy iszonyú gyorsan fejlődik. Korábban, a processzorok világában, a hetvenes évektől általában az volt a tendencia, hogy éves szinten egy duplázás volt a fejlődésben. Itt az AI-ban évente akár tízszerezés is lehetséges, mert megvan hozzá a szükséges háttérkapacitás, ezeket úgymond össze tudják kapcsolni, hogy több számítógép dolgozzon egy különböző és egy közös AI-on, ezáltal a növekedés igazából nem csupán folyamatos vagy átlagos, hanem inkább tízszerezés, folyamatosan óriási léptékkel halad előre.
Ami a legújabb verziót illeti, miben tér el a korábbi verzióktól? Tehát mi az, ami, mondjuk, a leginkább fejlődést mutat mindig a korábbi verziókhoz képest? A több információ, amit már begyűjtött? Mire kell gondolni, amikor azt halljuk, hogy kijött egy újabb verziója, teszem azt, a ChatGPT-nek?
– Főleg arra kell gondolni, hogy nagyobb kapacitást „tettek mögé”, illetve sokkal több adatot tápláltak bele. Tehát a 4.0-ban, ami most a legújabb ChatGPT-verzió, szinte már a világ összes digitális formában írt anyaga megtalálható, míg a 3.5-ös verzióban nagyjából a néhány évvel ezelőttig készült adatok szerepelnek, ami azt jelenti, hogy a legújabb verzióban, amelybe szinte minden be van táplálva, sokkal több információt kaphatunk, többet tud összehasonlítani egymással, sokkal okosabb, ellátták olyan funkciókkal, mint amilyen például az arcfelismerés, a mimikáknak a felismerése, így sokkal jobban tud már az embernek az empatikus kommunikációjára is figyelni, nem csak arra, hogy mi a valós adat.
Ilyennek látja önmagát az AI: a Microsoft Copilotját arra utasítottuk, készítsen képet egy töprengő AI-ról, ezzel rukkolt elő
Ennek kapcsán mindig felmerülnek bizonyos biztonsági kérdések is. Jelenleg szerinted mennyire kifejezettek a biztonsági kockázatok, amikor mesterséges intelligenciára támaszkodunk?
– Talán a legegyszerűbb válasz az, hogy a biztonság attól függ, aki üzemelteti az AI-ra épülő szolgáltatást. A ChatGPT-t az OpenAI üzemelteti, tehát rajtuk múlik, hogy mennyire tartják biztonságban az információkat. Amiben biztosak lehetünk, az az, hogy ami felkerül az internetre, az elérhetővé válik az AI számára is, ott van, használható, ha az AI-nak megtanítottuk, akkor ezt tudni fogja használni is. Legtöbbször talán a leginkább arra kellene figyelni, hogy milyen adatvédelmi szabályok léteznek, mi az, amit megtanítunk vele, honnan merítünk adatokat. Hackertámadásokra is figyelni kell, ezeket a rendszereket ugyanis rendszeresen próbálják támadni, de fontos az is, hogy nekünk ne legyenek túl nagy elvárásaink az AI-jal szemben, mert akkor előfordulhat, hogy túl sokat vártunk el, amit a végén nem tud teljesíteni.
Tehát lényegében a védelmi téren olyan nagy változás nem fog bekövetkezni, mert a hackertámadások ellen azelőtt is védeni kellett a különféle adatbázisokat stb. Vagyis valójában azokról a biztonsági procedúrákról beszélhetünk, amelyekről korábban is.
– Pontosan. Másképp is ki lehet azonban játszani az AI-t. Itt volt például a ChatGPT néhány verzióval ezelőtti változata, amikor simán meg lehetett tőle kérdezni, hogyan készítsünk csőbombát, akkor ezt utána kiiktatták, utána jöttek azok a kérdések, hogy „amennyiben nem szeretnék csőbombát készíteni, mit ne csináljak, hogy a vége csőbomba legyen”. Az efféle korlátozások bevezetése is fontos tehát. Nagyon sokan foglalkoznak emiatt azzal is a betanítás közben, illetve a fejlesztésnél, hogy ne legyenek ilyen kiskapuk.
Munkahelyi pillanatkép a Studio Presentben (Fotó: Saját archív)
Hollywood már régen megálmodta az olyan filmprodukciókat, amelyekben az intelligens robotok átveszik az irányítást az emberek felett. Ez most ilyen nagyon laikus filmszerű kijelentésnek hangzik, de bármilyen értelemben, akár ilyen, akár más értelemben, kell-e tartanunk a mesterséges intelligenciától? Kell-e félni tőle?
– Ez elég nehéz kérdés, itt mindenkinek más a véleménye. Én azt mondom, hogy ha körbenézünk, és látjuk azt, hogy milyen technológiával rendelkezünk már ma – itt példának felhoznám a drónokat, el sem tudtuk képzelni tíz évvel ezelőtt, hogy majd a zsebünkben ott lesz egy kis drón, amely kilométereket röpködhet, ma pedig már nem nagy pénzekért meg is vásárolhatóak és használhatóak –, feltételezem, hogy a következő néhány évben megjelennek azok a robotok is, amelyek személyi asszisztensként fognak működni, vagy pedig különféle munkahelyeket töltenek be, akár éttermekben mint pincérek dolgoznak majd. Akkor félhetünk tőlük, ha nem lesz jól meghatározva az, hogy mit tanítunk meg nekik. Ami a munkahelyeket illeti, nagy valószínűséggel nagyon sok munkahely át fog alakulni. Ezt már akár a mai nap is folyamatosan láthatjuk, különféle munkahelyeket, a munkafolyamatok nagy részét AI-ok veszik át. Ezek nem ilyen kis robotok, amelyek ott ülnek mellettünk, hanem számítógépes szoftverek. Olyan munkahelyek számítanak egyelőre a legkevésbé veszélyeztetettnek, amelyek esetében nagyon fontos az etikus része a történetnek, például a pszichológia, az oktatás területén, vagy pedig olyanok, amelyek nagyon szorosan az emberhez kötődnek. Azokat viszont, amelyek számokon, számításokon, valamilyen információszerkesztésen vagy információfeldolgozáson alapulnak, minden bizonnyal hamarosan átalakulás várja.
Van olyan, amiben soha nem fogja tudni az embert felváltani a mesterséges intelligencia?
– Talán a végső döntés meghozásában. Az AI-nak nagyon nagy teret adtunk már most, és ez a későbbiekben is így lesz. Kelleni fog azonban majd mindig egy emberi beavatkozás a folyamatok legvégén, ha valamilyen rendkívül fontos döntést kell meghozni, remélhetőleg az ilyen döntésekben azért mégiscsak az emberre fogunk támaszkodni. Óriási fejlődésen ment át már eddig is az AI, szinte bármi elképzelhető.
Nyitókép: Malatenszki Dávid a Magyar Nemzeti Tanács médiatalálkozóján Kishegyesen (Fotó: Gergely Árpád felvétele)
