Így kerül a fej a tányérra!

Itt minden a feje tetejére állhat. Egy-egy ábra meg is tréfálhat, hiszen a szemünk az egyik legfontosabb szervünk, mégis bedőlhet a manipulációknak vagyis az illúzióknak. Belgrádba az Illúziók Múzeuma 2018-ban Zágrábból érkezett, ezzel Szerbia fővárosa is beállt annak a több mint ötven kiállítóhelynek, illetve nagyvárosnak a sorába a világon, mint amilyen például Párizs, Milánó, Berlin, ahol ez a franchise működik.

Ma évente megközelítőleg százezer látogatót fogadnak. Fiatal, idős, gyermek vagy felnőtt egyaránt találhat magának olyan elemeket, amelyeken meglepődik. A kiállított tárgyak legtöbbször megfigyelésen alapulnak, továbbá a tér megferdítésén, a tükrök játékán, valamint azon, ahogyan egy-egy megjelenítéskor a szem és az agy reagál.

Az egész világon az Illúziók Múzeuma hasonló kiállítóteret kíván meg, így az amerikai sem tér el sokban a szerbiaitól. Egy-két kiállítási tárgyban térhetnek csupán el egymástól, vagy a múzeumi alapszínekben. Belgrádban a türkizkék dominál. Van, ahol a sárga, máshol a lila vagy éppen a sötétkék a múzeum alapszíne, a legfontosabb azonban az, hogy az illúziók mindenhol egyformák – tudtuk meg Nina Glišićtől, a múzeum projektmenedzserétől, aki beavatott minket abba is, hogy évente igyekeznek mindig bevezetni valami újat annak érdekében, hogy új élményeket nyújthassanak a látogatóközönségnek.

– Első pillantásra úgy tűnik, hogy a múzeum a gyermekeknek lehet a legérdekesebb, és valóban ők látogatnak el hozzánk a leggyakrabban, természetesen a szüleikkel együtt, a kiállítás azonban mindenkihez szól, így nemritkán nyolcvan év feletti látogatóink is vannak – emelte ki a vendéglátónk, aki arra is felhívta a figyelmünket, hogy nemcsak a kiállítás köt le több korosztályt, hanem maguknak a logikai játékoknak a sora is.

A múzeum bejáratánál a látogatók ugyanis több logikai játékot is szemügyre vehetnek, amelyek egy részét a múzeumban ki is próbálhatják. A különféle ördöglakatok és a háromdimenziós kirakós játékok szinte mindenki figyelmét felkeltik. A látogatók szívesen kezükbe veszik, kipróbálják ezeket. Mint bebizonyosodott, valóban minden korosztály számára nagy kihívást jelent már az is, hogy fennhangon, gyorsan felolvassa a leírtakat, különösen abban az esetben, ha az adott szín megnevezése másmilyen színnel van kiírva.

A kiállított tárgyak legtöbbször megfigyelésen alapulnak, továbbá a tér megferdítésén, a tükrök játékán, valamint azon, ahogyan egy-egy megjelenítéskor a szem és az agy reagál. Így jöhet létre a végeláthatatlan alagút vagy a kaleidoszkóphatás. Mindenekelőtt játékos elemek ezek, amelyek különösen az internet és a szelfik világában eredményezhetnek izgalmas emlékeket a látogatóknak. Így kerül a fej a tányérra, vagy lesz valakiből óriás, a másikból pedig liliputi kisember, amikor ugyanabba a szobába lép, így léphet fel valaki egy óriási székre, míg más kipróbálhatja a repülést, ha máshogy nem, tükrökkel vagy a véget nem érő kútba való zuhanással, esetleg mászással, sőt akár kávézhat is egy feje tetején álló kávézóban. Ezek talán a legnépszerűbb elemei a múzeumnak, ahol sokan tréfás fotókat készítenek egymásról. Megtehetik, hiszen a múzeumot kifejezetten úgy alakították ki, hogy a látogatók interaktív szerepbe bújva ki is próbálják az illúziók varázsát. Meg is jelölték azokat a pontokat, ahonnan fotózni kell, hogy az illúzió a leglátványosabb lehessen.

– Az a tapasztalatunk, hogy a látogatók bátran kipróbálják a kiállított tárgyakat, hogy fotón megörökítsék a pillanatot. Természetesen a gyermekek bátrabbak, ők az elsők, akik kipróbálják az elemeket, ugyanakkor a felnőttek is örömmel bebújnak egy-egy kiállított tárgyunkba – mondta a projektmenedzser, akitől megtudtuk azt is, hogy a legnépszerűbb elemek közé tartozik az infinity szoba, ahol egy zárt tükörszobába beállva az ember sokszorosítva láthatja önmagát, minden szögből. Amit viszont a fotó nem ad vissza akkora erővel, mint ahogyan személyesen rám hatott, az a hologram: egy-egy képkerettel szemben állva hol egy kislány „élő” tekintete ejtett rabul, hol pedig azon gondolkodtam el, hogyan lehet egy képben három különböző személy, hiszen attól függően, hogy éppen melyik ponton álltam meg, és tekintettem a képkeretre, láthattam egy kisfiút vagy éppen egy kislányt.

A múzeum ugyan elsősorban a látványra épül, mégis tudományos oldala is van. Nem csoda hát, hogy tematikus túrákkal is várják a látogatókat.

– Mindenkinek érdekes lehet egy-egy illúzió tudományos háttere. A túráink a védjegyünkké váltak, így például vannak tematikus túráink a nők a tudományban, Albert Einstein, Nikola Tesla vagy az ismert balkezesek témakörben, illetve Darwin is köthető a kiállított tárgyainkhoz. A történet és a vizuális elemek révén a múzeum látogatása nemcsak élmény, hanem tudásszerzés is – emelte ki Nina Glišić, a múzeum projektmenedzsere.