Ha az emberi jogokra gondolunk, talán elsőként azok megsértése és az azokért folytatott utcai megmozdulások jutnak eszünkbe, korántsem véletlenül. Utcai megmozdulásból pedig mostanság rengeteg van, amióta leomlott az újvidéki vasútállomás bejárata feletti beton védőtető, és tizenöt ember szörnyethalt. A polgárok jelentős része ugyanis úgy véli, hogy a felelősök kézre kerítésének folyamata és az államvezetőségnek ezzel az esettel kapcsolatos kommunikációja hagy bőven kivetnivalót maga után. Az élethez való jog alapvető emberi jog, s ha másért nem, hát ezért érzik sokan úgy, hogy szót kell emelniük akkor, amikor gyanús, hogy emberi mulasztások bőven akadtak, melyek aztán elvezettek a szerencsétlenség megtörténéséhez. Ez az eset, s megannyi másik is azt mutatja tehát, hogy az emberi jogok mindannyiunk számára fontosak, hiszen ezek szavatolják az alapvető méltóságot és szabadságot, amelyek nélkül nem élhetünk teljes életet. A szólásszabadság, a vallásszabadság, az oktatáshoz való jog, az egészségügyi ellátáshoz való jog és a biztonsághoz való jog mind alapvető emberi jogok, amelyeket minden embernek meg kell kapnia – legalábbis elméletben ez az elfogadott hozzáállás, a gyakorlatban pedig az elmélet száz százalékos megvalósítására kellene törekedni, nem tartunk ugyanis még ott. Mégis, nem mindenütt tartják be az emberi jogokat, sőt, a betartásuk mértéke és a jogsérelem mértéke is eltérő a világ különböző pontjain.
A jogok csorbulásának, mint minden esetben, ebben is, számos oka lehet. A diszkrimináció, a szegénység, a háborúk és a politikai elnyomás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az emberek ne élvezhessék a nekik kijáró alapvető jogokat. Rövid példákat felhozva, a szegénység például akadályozhatja az oktatáshoz való hozzáférést, a háborúk pedig a biztonsághoz való jogot sértik. A politikai elnyomás a véleménynyilvánítás szabadságát és a politikai részvétel lehetőségét korlátozhatja. Az emberi jogok tiszteletben tartásának hiányát tehát számos tényező okozhatja, melyek között szerepelhetnek politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális okok is. Autoriter kormányok például gyakran korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást és a társulásszabadságot, természetesen annak érdekében, hogy megtartsák saját hatalmukat, elnyomják az ellenzéki vagy civil kezdeményezéseket, tevékenységet. Társadalmi előítéletek és diszkriminációs gyakorlatok is hozzájárulhatnak az emberi jogok megsértéséhez, különösen, ha ezek a gyakorlatok mélyen gyökereznek egy adott társadalomban. Gazdasági egyenlőtlenségek is okozhatják, hogy bizonyos csoportok nem férhetnek hozzá alapvető szolgáltatásokhoz, mint az imént említett oktatás vagy az egészségügy, ami tovább mélyíti a szegénységet is, a kirekesztést is. Kulturális normák és hagyományok is szerepet játszhatnak az emberi jogok tiszteletben tartásának hiányában, különösen olyan esetekben, amikor ezek a normák ellentétben állnak az univerzális emberi jogokkal. Végül, de nem utolsósorban, a háborúk és konfliktusok súlyosan érintik az emberi jogokat, mivel ezek során gyakran emberi jogok megsértésével állunk szemben, beleértve a civilek ellen elkövetett erőszakot, kínzást, tömeges kivégzéseket is. Borzalmasan hangzik, de ebben a valóságban élünk, ezekkel a kihívásokkal állunk szemben, s ezek miatt fontosak az emberi jogok, azok tiszteletben tartásának vég nélküli követelései.
Fontos ugyanis az, hogy felhívjuk a figyelmet az emberi jogok megsértésének a veszélyeire. A jogok megsértése nemcsak az egyének életére és jólétére hat ki teljesen negatívan, hanem a társadalom egészének fejlődésére is. A diszkrimináció, az erőszak, a politikai elnyomás és a gazdasági egyensúlyvesztés mind-mind olyan problémák, amelyeket az emberi jogok betartásával egyszerűen könnyebben meg lehetne előzni. A diszkrimináció a társadalomban, például, feszültségeket és ellentéteket szül, ami erőszakhoz és konfliktusokhoz vezethet. Az erőszak nemcsak fizikai és pszichés sérüléseket okoz, hanem rombolja a társadalmi bizalmat és a közösségi életet. Az erőszak félelmet és bizonytalanságot teremt, ami megakadályozza a társadalmi fejlődést és a gazdasági növekedést. Egyik negatív következményből következik tovább tehát a következő negatív fejlemény, ami egész államot, társadalmat képes megsemmisíteni, vagy legalábbis életképtelenné, működésképtelenné tenni.
Az emberi jogok védelme elengedhetetlen a békés és igazságos társadalom fenntartásához. Nem elméleti, filozófiai kérdés ez, hanem nagyon is emberi, gyakorlati alapja minden társadalom működésének. Így igaz ez akkor is, ha az emberi jogokért vívott harc nem mindig zárul azonnali győzelemmel. Egy kiemelkedő példa az emberi jogok megsértésére és az utólagos sikeres bírósági küzdelemre az amerikai Scopes-per, más néven a majomper, amely 1925-ben zajlott le Daytonban, Tennessee államban. John Thomas Scopes középiskolai tanárt azzal vádolták meg, hogy megsértette Tennessee állam törvényét, mert az tiltotta az evolúció tanítását az állami iskolákban. Scopes-t az Amerikai Polgári Szabadságok Uniója (ACLU) támogatta, a per pedig nagy nemzetközi figyelmet kapott. A per során Scopes-t bűnösnek találták és száz dolláros pénzbüntetésre ítélték, de a döntést később a Fellebbviteli Bíróság megsemmisítette, igaz, egy eljárásbeli hiba miatt. Bár Scopes nem nyert közvetlenül a bíróságon, a per nagy hatással volt az evolúció tanításának jogára és az akadémiai szabadságra. Az eset jelentős lépés volt az emberi jogok, elsősorban pedig a szólásszabadsághoz és az oktatáshoz való jog védelmében, a történelem tehát sikerként könyvelte el a kezdeti kudarcot. Illő erre gondolni december 10-e környékén, az emberi jogok világnapjának közeledtekor.
Nyitókép: Ótos András felvétele
