Nemzeti eledelük az enyhén buggyant cápahús és a savóban pácolt koshere, a babáknak féléves korukig nem kell nevet adni, nem létezik vezetéknév, hisznek a tündérekben és a manókban, a boszorkányok kivétel nélkül férfiak voltak. Hivatalos összeírás szerint az országban élnek jedi lovagok, hercegnők, ördögűzők és boszorkányok, viszont soha sem láttak szúnyogot.
Érik a hákarl, a buggyant cápahús
Vannak szebbnél szebb természeti jelenségek, több ezer vízesés, gejzírek, termáltavak, aktív vulkánok, sarki fény és bálnák. De ezekről majd egy másik alkalommal. Most elmerülünk Izland számos furcsaságában, amely számunkra megmosolyogtató, de a helyiek halálosan komolyan veszik. Ilyen eset például, ha az alacsony termetű lovaikat lepónilovazza valaki. Ezen ők annyira megsértődnek, hogy napokig nem állnak szóba az illetővel. Az izlandi nyelv a vikingek kilencedik századi érkezése óta szinte változatlan. A mai gyerekek is gond nélkül olvassák a mintegy ezeréves kódexeket, ságákat. Igaz, ötven éve törölték a Z betűt az ABC-ből, helyette S betűt használnak. Az írásnak akkora hagyománya van a szigeten, hogy minden tizedik izlandinak élete folyamán jelenik meg könyve. Mi mást is tehetnének a hosszú és sötét izlandi teleken, írnak. Pedig a 45 órás munkahetük egyike a leghosszabbnak a világon.
Szabadelvű nép az izlandi
A könyv a legelterjedtebb ajándék az izlandiak körében. A szentestét a legtöbben a karácsonyra kapott könyv olvasásával töltik. A szerzők neve viszont kicsit bonyolult számunkra. Mivel az izlandiaknak nincs öröklődő vezetéknevük, hogy meg tudják különböztetni egymást, a következők szerint adnak családnevet gyermekeiknek: ha fiú születik, akkor az apa keresztnevéhez hozzáadják a -son, leány esetében a -dóttir toldalékot és ez lesz a vezetéknév. Például, ha az apa Stefán Jónsson, a gyermek Eric lesz, akkor úgy fogják hívni, hogy Eric Stefánsson, azaz Stefán fia Erik. A keresztnévről a szülők nem beszélnek a keresztelőig, ami a születés után akár fél évvel is lehet. Addig a gyermeknek nincs neve, és még becézni sem szabad, hogy csöppség vagy baba. Több mint nyolcszáz éve vezetnek listákat a bevándorlókról (ma 5-6% a bevándorlók aránya, lényegében lengyelek). Ez fontos, hogy flörtölés előtt le lehessen ellenőrizni, hogy a fiatalok nincsenek-e rokonságban egymással. Egyébként ma már precíz applikáción is vissza lehet követni a vérvonalat több nemzedékre visszamenőleg. Sok-sok éven át csütörtökönként és júliusban nem volt adás a tévében, hogy az emberek társaságban töltsék az időt. Ez tavasszal meg is látszott a születések számán, amely a legmagasabb Európában.
Itt bizony manók élnek
Gasztronómiai specialitás a langyos szellőn szárított cápahús. Mielőtt fogyasztanák, hat hónapig a szabadban érlelik, hogy elérje a szükséges állagot. Csemegeszámba megy náluk a savóban pácolt koshere vagy a pirított juhfej. Ezekhez képest a nyers lundaszív vagy az áfonyás nyers bálnahús egészen fogyaszthatónak tűnő étel. Izlandon a legmagasabb az egy főre eső Coca-Cola-fogyasztás a világon. Csak 1989-ben fogadtak el törvényt a sörárusítás legalizálásáról. Húsz évvel később elzavarták a McDonald’s-ot a szigetről. Az utolsó Izlandon készített Big Mac több mint 15 éves, és egy fővárosi hostelban megtekinthető. Szinte semmit sem változott. Ha már a múzeumnál tartunk: itt van a világ egyetlen péniszmúzeuma, 300 fajta emlős preparált falloszával. Ehhez kötődik a következő érdekesség: a szigetországban tilos a sztriptízklubok működtetése. A világ első nyíltan vállaló leszbikus kormányfője Izlandnak volt.
Az utolsó falat
Amit a szigetország kínál, nehéz bárhol máshol a világban megtalálni. Az országnak nincs hadserege, csak rendőrök járőröznek, de ők is fegyver nélkül. Izland a világ legbiztonságosabb országa. Ha mégis valami zűr adódna, akkor az izlandi elmosolyogja magát, és azt mondja: Tetta reddast – Minden megoldódik.
Legyen tetta reddast az Új esztendőben, és ne csak Izlandon!
A piros a tűz, a fehér a jég, a kék a tiszta levegő szimbóluma
Nincs még egy ilyen gyűjtemény a világon
