Áder János magyar köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat állami kitüntetést adományozta Valka Károlynak, Kúla alpolgármesterének a vajdasági magyarság érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként. Az állami kitüntetést Magyarország Szabadkai Főkonzulátusán Csallóközi Eszter főkonzul adta át. Mint elhangzott, a kúlai alpolgámester aktív szerepet vállal a helyi magyarság boldogulása és fennmaradása érdekében, támogatja a magyar oktatást, a művelődési életet, továbbá segíti a kúlai katolikus egyház működését, valamint törekszik előrébb mozdítani a helyi gazdaságot.
Valka Károly az általános iskolát a helyi Petőfi Brigád Általános Iskolában végezte el, innen a topolyai mezőgazdasági középiskolába iratkozott, majd a mezőgazdasági egyetemen szerzett diplomát. A katonaságot követően két évig tanárként dolgozott, innen került a zentagunarasi szövetkezetbe, és 24 évig ott dolgozott. Egy magánszövetkezet alkalmazottjaként 2004-ben került Kúlára, innen pedig 12 év után az önkormányzatba. Egy mandátumban volt a képviselő-testület alelnöke, ezt követően pedig a község alpolgármesterévé választották.
Valka Károly
– Tulajdonképpen nem tudom pontosan, mikor kezdtem el aktívan foglalkozni a társadalmi-politikai élettel, hiszen agronómusként folyamatosan az emberek, termelők, dolgozók között voltam, akik sokszor rávilágítottak az adott időszak aktuális problémáira, így folyamatosan és minden téren napi szinten kísértem figyelemmel az adott társadalmi-politikai helyzetet. Elmondhatom, hogy a legnehezebb időszakban, a háborús időszakot követően, a teljesen tönkrement országban 1995-ben lettem a Népkör elnöke. A társadalmi élet akkoriban stagnált, hiszen a kultúra számára alig vagy egyáltalán nem jutott pénz. A művelődési egyesületben akkoriban összejött egy jó csapat, és ezeknek az embereknek, a kitartásuknak köszönhetően jutottunk el eddig, ahol most vagyunk. Az egyesületben minden hétfőn este választmányi ülést tartottunk, szinte a nulláról indultunk, még termünk sem volt. Mindannyiunknak elege volt az inflációból, a nincstelenségből, az emberek ki voltak éhezve a közösségi életre, és miután bizalmat kaptam tőlük, sok-sok munkával lassan, de biztosan épült és szépült a közösségi otthon. A régi épületeket lebontottuk, emelkedtek a falak, betonoztunk, vakoltunk. Néha annyian összejöttünk, hogy egyszerűen nem volt elég szerszám. Mi, kúlaiak, tisztában vagyunk azzal, hogy a Népkör az, ami összeköti az itteni magyarságot. Ez mindig így volt. Sorra alakultak a különböző csoportok, újraindult a néptánc- és a színjátszó csoport, a kézimunkázók egyesülete stb., vagyis a kultúra mindegyik ágazatában próbáltunk szorosabbra kovácsolódni. 1996-ban az Iparos Dalárda vezetőivel megbeszéltük, hogy ők is társulnak a Népkörhöz, és továbbra is önálló csoportként működnek. Ez is összejött. Ők egyébként idén ünneplik fennállásuk 125. évfordulóját, és a jeles évfordulóról szeretnénk méltó módon megemlékezni – sorolta Valka Károly.
Valka Károly a kúlai Népkör MMK énekcsoportjával az idei verbászi kenyérszentelési ünnepségen (Fotó: A kúlai Népkör MMK archívuma)
– A Népkör 2012-ben megkapta a Külhoni Magyarságért Díjat. A kitüntetés azt mutatja, hogy a kúlai Népkör nemcsak az éveivel dicsekedhet, de munkájának a színvonala is magas – fogalmazott beszélgetőtársunk. Közben elmondta azt is, hogy a múlt század kilencvenes éveiben és később is az akkori szocialista hatalom megpróbálta kisajátítani a Népkör épületét, de a sajtó nyomásának köszönhetően nem sikerült a terv. Bosszúból az akkori hatalom szinte nevetséges szintre csökkentette a Népkör költségvetésből történő támogatását. Mindennek ellenére folyamatosan haladtak előre, kicserélték a nyílászárókat, új plafont és vizesgócot kapott az épület, minden csempe a helyére került. Később már nem csupán önkormányzati, hanem tartományi és magyarországi támogatások is érkeztek, amelyeknek köszönhetően immár egy teljesen felszerelt otthont kaptak a kúlaiak.
– Néhány évvel ezelőtt elkészült a tetőtér, itt kapott helyet a falugazdász, a VMSZ-iroda, a falugondnoki szolgálat, itt fogadja az érdeklődőket a CMH-iroda képviselője, továbbá dísztermet és vendégszobákat is kialakítottunk. Az alsó épületben készülőfélben van a klubhelyiség, ahol biliárdozásra és sakkozásra nyílik majd lehetőség, továbbá itt szeretnénk megnyitni a Népkör könyvtárát is. 2003-ban ugyanis sikerült visszahozni azokat a könyveket, amelyeket a háború alatt elvittek a Népkönyvtárba, emellett az utóbbi időben több ajándék könyvet is kaptunk. Ha minden jól megy, jövőre ezeket a dolgokat is megoldjuk – fogalmazott Valka Károly.
MIÉNK A KÖRNYÉK LEGSZEBB TEMPLOMA
A kúlai Szent György-templom tavaly ünnepelte fennálásának 250. évfordulóját. Az utóbbi 10 évben a templomra és környékére mintegy 200 ezer eurót költöttek.
− A kúlai templom alaposabb felújítása 2005-ben kezdődött, amikor a nedves falakról mindenütt leverték az ötvenéves vakolatot, a falakat átvágták, majd szigetelték. Miközben a falak száradtak, 2006-ban körbebetonozták az épületet, hogy esőzéskor a víz ne folyjon a falak alá. Az újravakolásra 2007-ben került sor, ekkor újítottuk fel a templom villanyhálózatát és a hangosítást is, 2009-ben kívül-belül újrafestettük a templomot, kicseréltük a bútorzat egy részét, bevezettük a fűtést, felújítottuk a parókia épületét, 2018-ban átfestésre került a rozsdásodó templomtető és a kereszt, tavaly megoldottuk a templom korszerű megvilágítását. Nem szabad azonban kihagyni a templom körüli kerítés néhány éve történt teljes körű felújítását. A kerítés utca felőli része kovácsolt vasból készült egyedi munka, amire nemcsak a templomlátogatók és az egyházközség büszke, hanem az egész városvezetés, hiszen szebbé teszi a város legszorosabb központját. Hátravan még egy nagyobb volumenű beruházás, mégpedig az orgona teljes körű felújítása, de szerintem erre is hamarosan sor kerül – fogalmazott a kúlai alpolgármester. Hozzátette, a kerítésen belül kapott helyet a több mint 150 éves múlttal rendelkező Szentháromság-szobor. Az emlékmű pár évvel ezelőtt egy vihar következtében jelentős sérüléseket szenvedett, de a felújítási munkálatoknak köszönhetően ismét régi pompájában tündökölhet. Tartományi pályázattal és a helyi közösségek eszközeiből sikerült a temetőt is körülkeríteni, ami több éven keresztül ugyancsak fontos célkitűzés volt.
Bontási munkálatok kúlai önkéntesekkel a Népkör mai épületének helyén 1996-ban. Valka Károly az első sorban jobbról a harmadik (Fotó: A kúlai Népkör MMK archívuma)
KORSZERŰ ISKOLÁNK VAN
Valka Károly segítségével több jelentős beruházást sikerült megvalósítani a Petőfi Brigád Általános Iskolában is. Amellett, hogy felújították az intézményhez tartozó tornatermet, amely új fűtést kapott, nemrégiben fejeződött be az egész épületben a nyílászárók cseréje, az intézmény átállt a gázfűtésre, ami az energiahatékonyság jegyében jóval olcsóbb, mint az eddigi, kőolajjal történt fűtés. A Magyar Nemzeti Tanács sokat segített a tanfelszerelés beszerzésében és az iskolabusz program működésében. Az iskolabusznak köszönhetően folyamatosan él a magyar oktatás, a busz ugyanis a környező településekről naponta hozza az iskolába és viszi haza a magyar nyelven tanuló diákokat.
Az interjút többször is telefonhívások szakítják meg, Valka Károly intézkedik, utasít, mindenkihez van egy kedves szava, és úgy tűnik, hogy mindenben otthon érzi magát. Elmondta, hogy naponta ellátogat a Népkörbe, bejár a parókiára, beszélget az emberekkel az utcán, telefonon. Jól áll neki ez a megfeszített munkatempó, nem látszanak rajta a fáradtság jelei.
HELYTÁLLNI MINDENÁRON
Közben politikai vizekre evezünk. Elmondta, hogy 25 évvel ezelőtt alapítója volt a Vajdasági Magyar Szövetség kúlai szervezetének, melynek azóta is oszlopos tagja.
Az Alsóváros Helyi Közösség veterán labdarúgócsapata 2012-ben. Valka Károly az első sorban balról a harmadik (Fotó: A kúlai Népkör MMK archívuma)
– Erős helyi politikai szervezetet hoztunk létre, amely a mai napig kiválóan teljesít, a tagságból mindenki kiveszi a részét a munkából, bármilyen jellegű tevékenységről legyen szó. Az október 5-i eseményeket követően sikerült képviselőket juttatni a helyi képviselő-testületbe, és azóta mi magyarok is folyamatosan jelen vagyunk a község politikai életében, ami szerintem azért fontos, mert beleszólásunk van a kúlai mindennapokba és a költségvetésbe is. Két képviselővel foggal-körömmel, naponta megküzdünk az itteni magyarság kultúrájáért, a hagyományok és anyanyelvünk megtartásáért és ápolásáért és azokért a jogokért, amelyek a törvény szerint megilletnek bennünket. Mindez, lehet, nem tűnik túl nehéznek, de a gyakorlatban igenis helyt kell állni, keményen kiállni minden egyes polgárért, az eszközökért, az oktatásért, a nyelvhasználatért stb. Nem beszélve arról, hogy minden egyes pályázatot külön odafigyeléssel kezelünk, hiszen a különböző támogatásokból igen sok elképzelés és konkrét dolog megvalósulhat. A magyar közösség csakis így, szorosan összekapaszkodva tud előrehaladni – magyarázta Valka Károly.
A KIS TELEPÜLÉSEK MAGYARJAIT SEM HAGYJUK MAGUKRA
A községhez tartozó települések többségében élnek magyarok, bár az utóbbi években itt is erősen érezhető az elvándorlás. Szivácon több mint 10 évvel ezelőtt a Nagyberuházási Alap támogatásával sikerült újjávarázsolni a Szenteleky Művelődési Házat, ahol az ottani magyarok összejöhetnek.
− A községben Cservenkán szűnt meg legelőször a magyar nyelvű oktatás, valamikor a hatvanas évek végén, de a lelkes nyugdíjasoknak köszönhetően 2012-ben újraalakult a József Attila Magyar Művelődési Egyesület. Jelenleg gondok vannak a helyiséggel, de bízunk benne, hogy miután felújítjuk a katolikus templomot és a parókiát, ez a probléma is megoldódik. Nagyon fontos dologról van szó, mert ha a terv sikerül, az emberek visszatérnek a templomhoz, ezzel együtt pedig a közösségi élet is fellendül. Verbászon 20 évig nem volt magyar nyelvű oktatás, ezért nagyon nehezen, de mégis sikerült elindítani a magyar nyelvű óvodát. Azok a gyerekek, akik magyar óvodába járnak, automatikusan bekerülnek az iskolabusz programba, és Kúlán magyarul tanulhatnak tovább. Néhány évvel ezelőtt teljesen új hittanterem épült a parókián, ott szintén összejöhetnek a fiatalok és az idősebbek. Jelenleg a katolikus templom tatarozása folyik. Szigeteltünk, levertük a vakolatot, és nagyon bízunk abban, hogy miután megszáradnak a falak, kívül-belül teljesen rendbe tudjuk szedni a templomot – mondta végezetül Valka Károly.
