Miloš Crnjanski
Niko Bartulovićnak
A nemzedék megdicsőülésére
szülhetsz fiút vagy leányt, egyre megy.
Az ízlés változik, az ízlés változik:
nem változik az ember és az eb.
És nekünk is rém unalmas, vagy nem,
Koszovó is, a jajszó is stb. minden?
Nem volt az, csak tréfa.
Valami új kellene már,
ami volt, emlegetni kár,
szégyen és háború és vér.
Ami örök, az a tömlöc és a bitófa,
Mind örömest kínálja a testvér.
Mi bajod a megdicsőülésünkkel?
Tán mindez nem vidám maskarádé?
Ma császáré a módi, holnap a barikádé,
Krisztus, majd Néró, majd Lenin.
Az ízlés változik, az ízlés változik:
csak a bitangok ugyanazok mindig.
Ezer éve vezetnek minket s az orrunkat fogják
a költők, megváltók, császárok és kommunisták.
Mi bajod a megdicsőülésünkkel,
az ízlés változik, az ízlés változik.
Szülhetsz fiút vagy lányt, egyre megy:
nem változik az ember és az eb.
Csorba Béla fordítása
Forrás: Милош Црњански: Песме. Каирос/Сремски Карловци, 2013. Приредио Миливој Ненин
