még fel sem
szállnak a
vonatra
és máris emlegetik
sőt már előtte is
alig-
hogy kilépnek az
ajtón a liftre
várva
már gondolnak
rá
vajon becsukták-e a
konyhaablakot
kimászhat a tetőre
le-
zuhanhat
a négy-
emeletnyi magasból
csak egy tompa
puffanás
és
vége
és aztán később
a történelmi belváros
utcácskáit róva
kávézókban ét-
termekben az el-
maradhatatlan ki-
rándulásokon bele-
szövik beszélgetéseikbe
vajon éppen
mit csinálhat
és ha
egyet-egyet meg-
pillantanak kerítésen
párkányon résnyire
nyitott ablak mögül
leselkedve
az idegen
szemekből
ő néz vissza rájuk
aztán a szállásukon
éjszaka
halk járkálásra ébrednek
hallani vélik
kaparászását jönne
be nem
lehet
nyújtózkodik
a sötétség
ásít
a le-
húzott redőny résein
át a macska-
formájú hold be-
világít
nyitott szemmel
fekszenek egymás
mellett
moccanatlanul
egy idegen városban
idegen ágyban
két
magányos
test
a hiány
éjjelében
