13. rész
Kisebbségi létábrázolás[1]
A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának Magatartástudományi és Kommunikációs Intézetében írt a témáról szakdolgozatot Szakács Melinda. A filmeket kizárólag tematikai szempontból vizsgálta, esztétikumukkal, filmnyelvi megjelentetésükkel nem foglalkozott. Az alkotásokat a dokumentumfilm és játékfilm kategóriákon belül az szerint is külön választotta, hogy a történelmi múltra vagy a jelenre reflektálnak. Természetesen a besorolás se volt egyszerű, hiszen a például 30 éve készült, jelennel foglalkozó film az idő során átcsúszott a történelmi alkotások kategóriájába. Dolgozatának kivonatában a következőket írja: „egy úgynevezett »filmes történelemkönyvet« készítettem, amely bemutatja a vajdasági magyarság történelmét a trianoni békeszerződés hatására kisebbségi helyzetbe kerülésüktől egészen napjainkig. A kutatás során megállapítottam, hogy számos olyan film készült az elmúlt negyven évben, amely kifejezetten a vajdasági magyarság életét, helyzetét, problémáit, nehézségeit mutatja be. Véleményem szerint nagyon nagy szükség van ezekre a filmekre, hiszen a vajdasági kisebbség egész történelmét elrejtették az alkotók ezekben a művekben.”
A dolgozatban kilenc játékfilmmel és huszonegy dokumentumfilmmel foglalkozik, elsősorban Vicsek Károly és Siflis Zoltán munkáival.
A szerző végkövetkeztetése tanulságos: „Véleményem szerint a délvidéki kisebbségi filmgyártás elképesztően fontos szerepet tölt be az ottani közösség fennmaradása szempontjából. Az alkotók a filmekkel olyan értéket őriznek meg, amely nélkül ez a kisebbség sokkal gyorsabban a feledésbe merülne. Ezek a képkockák elmondanak mindent erről a közösségről; történelmét, hagyományai, szokásait, művészeit, tabutémáit, problémáit és szenvedéseit sorakoztatják fel. Mindezen értékek megőrzése és a további kérdések filmbéli feldolgozása iszonyatosan fontos az ott élő magyarság számára. E dolgozatban számba vett alkotások zöme tabukat tört fel, hiszen valamennyi felsorolt film fő témája elsősorban a trianoni trauma következményeit és a negyvenöt utáni évek elhallgatott történeteit dolgozták fel, melyeknek feltárása jelenősen segített/segíthet abban is, hogy a kisebbségi léthelyzet történetének filmes elbeszélése is végtére megtörténjen, lehetővé váljon. Roppant fontos, hogy egy közösséget ne feszítsen tovább a kibeszéletlenség terhe.”
A vajdasági magyar filmművészet központi témája műfajtól függetlenül a kisebbségben megélt létállapot, kezdve a gyakori öngyilkosságoktól, a kisemmizettségtől, a gazdasági ellehetetlenülésen át a háborúba kényszerítésen túl, a kollektív elűzetésig, a vegyes házasságoktól az önkéntes emigrációig, az itteni magyarsággal és németséggel szemben 1944/45-ben elkövetett népirtástól a 70-es, 80-as évek vállalkozásokat, karriereket derékba törő társadalmi fonákságain a 90-es évek jugoszláv polgárháborúknak a magyarokra is lesújtó következményeinek fölleltározásáig. Hogy pontosan melyik alkotásokra is gondolhatunk ezen a tematikán belül, Szakács Melinda rendszerezése lehet segítségünkre. Ő a történelmi múltat bemutató filmek közé sorolta a Teher (Vuk Babić, Deák Ferenc,1969[2]), a Szikkadó földeken (Vicsek Károly, Saffer Pál, 1987), a Határ (Zoran Maširević, Deák Ferenc, 1990), a Bolygótűz (Vicsek Károly, 2003) és a Ha nem volna szerelem, a világ sem lenne (Vicsek Károly, 2004) játékfilmeket; a Nehéz idők (Siflis Zoltán, 1987), az Ez egy inkvizíció (Siflis Zoltán, 1988), a Nézünk egymásra? (Siflis Zoltán, 1989–1990), a Temetetlen holtjaink (Siflis Zoltán, 1990–1991), a Cselédsors (Szemerédi Magda, 1991), az Elveszettek a történelemben (Rácz-Maronka Etelka, 1991), a Hamis vádak árnyékában (Siflis Zoltán, 1995), az Édentől délre (Siflis Zoltán, 2005), az Értünk haltak meg (Vicsek Károly, 2005), A földet nem vitték el (A földet nem bírják elvinni), 1996, Hazatérés a holtak országába, 2009, Vicsek Károly rendezte dokumentumfilmeket.
A jelenkor társadalmi helyzetét ábrázoló játékfilmek a következők: Parlag (Vicsek Károly, Deák Ferenc, 1974) Trófea (Vicsek Károly, Deák Ferenc, 1979), Naplemente (Vicsek Károly, Eva Ras, 1982), Faj kutyák ideje (Vicsek Károly, Deák Ferenc, 1984). Ugyanide tartoznak a dokumentumfilmek: Kereszt csillaggal (Vicsek Károly, 1971), Kubikusok (Vicsek Károly, 1973) Ebben a puszta világban (Siflis Zoltán, 1987) Gádorlakók (Siflis Zoltán, 1988), Piros (Szemerédi Magda, 1989), Tolja a szél a szekeret (Siflis Zoltán, 1989), Veszendő végeken (Siflis Zoltán, 2000) , Az ezeréves határnál (Tari István, 2002–2003), Gyökérverés a semmibe (Vicsek Károly, 2004), Ki vagy mi voltam? (Iván Attila, 2007).
(Folytatjuk)
[1] Szakács Melinda: A vajdasági magyar kisebbségi létábrázolás a délvidéki magyar dokumentum- és játékfilmek tükrében. (kézirat, 78 oldal)
[2] Más források szerint 1970, bizonyára a film készítésének és bemutatásának dátuma szerepel a különböző helyeken
