Napjainkban ezzel a melléknévvel minősítik a beszélők az olyan internetes címeket, amelyek szándékosan megtévesztik a neten böngésző olvasót, nagyobb érdeklődést igyekezve kiváltani, mint amekkorára a tartalom egyébként számot tarthat. A címadónak az a célja, hogy mesterségesen növelje a honlap iránti érdeklődést, ugyanis a sok kattintás presztízsnövekedést jelent. Az efféle címeknek nem az információátadás az elsődleges funkciójuk, hanem az arra való késztetés, hogy az internetező kattintson, és ezzel növelje az adott weboldal látogatottsági mutatóját. A reklámozók figyelemmel kísérik ennek alakulását, és azt a honlapot részesítik előnyben hirdetésük közzétételéhez, amely nagy kattintás-számot ér el. Az online médiában a kattintás-szám közvetve anyagi előnyt jelenthet, pénzt hozhat az adott honlap működtetőjének. Az internetes hirdetők azokon a weboldalakon szeretnek reklámozni, ahol látják, hogy a termékükről szóló hirdetés sok emberhez jut el.
A kattintásvadász címeknek olyan jellegzetességeik vannak, amelyeknek a segítségével elcsábítják az olvasót, a megfogalmazásukkal ráveszik az embert arra, hogy rákattintson a címet tartalmazó linkre. Ezek a címek elsősorban az ember érzelmeire hatnak: „Meg fogsz döbbenni, ha megtudod, hogyan végződött a zsákban futás!”. Számos cím kíváncsiságunkra igyekszik építeni, például olyan módon, hogy kimarad belőle valami fontos információ: „Most megtudhatja, mi történt a zsúfolt aluljáróban!” „Döbbenet! Peti és Balázs olyat tett, amit még soha.” Úgy is hatással lehet a netezőre, hogy ép ésszel fel nem fogható információt közöl: „Ki nem találja, hol jelent meg Jézus! Egy pirítóson!” Általában a kérdőjellel végződő vagy a hosszan kígyózó címekről is kiderül, hogy kattintásvadász szerepük van.
A szenzációhajhász címadás már korábbtól fogva is jelen van az írott sajtóban. Különösen a bulvárlapok élnek vele, az olvasók érzelmeire ható címekkel igyekeznek minél nagyobb olvasótábort kialakítani. Ez a fajta címadás kattintásvadász címek alakjában vált elterjedtté a világhálón. Az offline és az online címek között megfigyelhető az a különbség, hogy az internetes nyelvhasználat szabadabb, több minden belefér: emotikonok, káromkodások, obszcén szavak is lehetnek benne. A nyomtatott sajtó címadásában ma is sokkal inkább elvárják a hagyományos nyelvi norma tiszteletben tartását.
A magyar kattintásvadász szó angol mintát követ. A ’kattintáscsali’ jelentésű clickbait olyan hivatkozás, amely kevésbé érdekes weboldalra mutat.
