Márciusban a figyelem a nőkre irányul, ennek jegyében a szabadkai Kortárs Galéria a gyűjteményükben található női alkotók műveiből állított ki egy válogatást. A Művésznők című tárlaton ötvenöt női alkotó műve kapott helyett. Nemrég még azt mondtuk volna, hogy ez ötvenöt ok ahhoz, hogy a képzőművészet kedvelők ellátogassanak a Kortárs Galériába, de a járványhelyzet miatt bevezetett intézkedések miatt erre nem kerülhet sor. A Kortárs Galéria azonban lehetővé teszi azt, hogy online formában, a Facebook- és Instagram-oldalain megtekinthetőek legyenek a képek.
Ahogyan azt a megnyitón Kucor Tamarától, a tárlat kurátortól megtudhattuk, a Kortárs Galéria gazdag gyűjteménnyel büszkélkedhet, amely mintegy 1400 alkotást számlál, mivel azonban nem rendelkeznek állandó kiállítótérrel, így ezeket alkalomadtán tematikus tárlatok keretében mutatják be, hogy a nézők időnként láthassák egy-egy részét. Ebben az a jó, hogy az így kiállított alkotások újabb olvasatokat kaphatnak, ily módon a művek újraértelmezésére adódik lehetőség.
Vitathatatlan, hogy a női alkotók sokat tettek régiónk képzőművészeti életének fellendüléséért. Kucor Tamara kitért arra is, hogy a Kortárs Galéria gyűjteményében megközelítőleg 200 női képzőművész alkotása található meg, és ha figyelembe vesszük azt, hogy többüknek több műve is van, akkor leszögezhető, hogy a nők csaknem egyenlő arányban vannak képviseltetve a férfiakkal. Ez nagyon fontos annak tudatában, hogy a világban sok nagy hírű galéria ilyen téren a nemi egyenlőtlenség problémájával küzd.
A tárlat egyben az intézmény múltjába is betekintést enged, hiszen amint megalapult, kezdetét vette az alkotások gyűjtése is. A művek felvásárlás vagy adományozás útján jutnak el a Kortárs Galériába. Kucor Tamara azt is hangsúlyozta, hogy a művészek általában megértik annak fontosságát, hogy a műveik a galériák, közgyűjtemények részévé váljanak, mert ahogyan ez a tárlat példája is mutatja, sose tudni, milyen kontextusban vagy minek apropóján kerülnek ismét fókuszba.
Anno a Képzőművészeti Találkozó egyebek közott azzal a céllal alapult meg, hogy kísérje, segítse és dokumentálja elsősorban a vajdasági képzőművészeti telepek munkáit – kiterjesztve a volt Jugoszlávia többi területére is – az itt létrejött műveket pedig összegyűjtse és őrizze. Több művésznő már ott is kiemelkedett, a műveik pedig a gyűjtemény részévé váltak. A Képzőművészeti Találkozó 1968-ban létrehozta a jugoszláv kerámia triennáléját, amelyben szintén nagy szerepet töltöttek be a nők. Abban az évben rögtön egy művésznő kapta meg a nagydíjat és a továbbiakban is gyakran női alkotókat díjaztak, ez pedig mindenképpen a női művészek alkotóerejéről tanúskodik.
A Kortárs Galéria márciusban szinte hagyományszerűen egy-egy női alkotót, vagy csoportot mutatott be. Ily módon, mint most, 1982-ben szerveztek kiállítást. Azóta eltelt csaknem negyven év, és a gyűjtemény is megduplázódott, így a Kortárs Galéria elérkezettnek látta az időt, hogy erre is ráirányítsa a figyelmet. Egyes műveket most először állítottak ki azóta, hogy a gyűjteménybe kerültek.
Kucor Tamara kiemelte a grafikai gyűjteményt is, amely országos szinten is figyelemre méltó, és amelyben a nők szintén fontos szerepet vállaltak. Az 1982-es év abból a szempontból jelentős, hogy ekkor kezdte meg a munkáját a grafikai műhely, amely szintén nagyszámú női alkotót számlált.
Ahogyan arra a kiállítás ismertetője is rávilágít, a művésznők már a vajdasági művésztelepek kialakulásának idejében is aktívan részt vettek annak munkájában, így az ott született alkotások, főként festmények, bemutatásra kerültek a Képzőművészeti Találkozó kereteiben. Ami a grafikai kollekciót illeti, az egyik első ilyen jellegű lap, amely a gyűjteménybe került, éppen egy művésznő, Ankica Oprešnik munkája volt.
A művésznők gyakran úttörő szerepet töltöttek be az új művészi irányzatok és mozgalmak kialakításában, az alkotásaikkal üdeséget hoztak a képzőművészeti világba. A Művésznők című tárlat, a teljesség igénye nélkül ugyan, de azok munkásságára tér ki, akik új értékeket teremtettek, lényegbevágó témákat feszegettek, a művészet fogalmának határait feszegették, és térségünk művészeti életében kitörölhetetlen nyomot hagytak. Akárcsak a Kortárs Galéria gyűjteményében is, hiszen a munkásságuk kulcsfontosságú a kortárs művészet szempontjából.
A Kortárs Galéria Művésznők című tárlatán a következő alkotók műveit állították ki: Nada Alavanja, Snežana Alimpić, Makedonka Andonova, Zlata Baranji Markov, Biserka Baretić, Bencsik Klára, Kosara Bokšan, Beba Bredan, Ana Bukvić, Jelena Ćirković, Vera Dajht Kralj, Desa Đurović Tomić, Đurđena Haramija Zaluški, Ljiljana Horvat Vidić, Slavica Janeslieva, Milena Jeftić Ničeva Kostić, Jamina Jovančić Vidaković, Darija Kačić, Edita Kadirić, Olivera Kangrga, Nives Kavurić-Kurtović, Renata Koler, Ksenija Kovačević, Ljiljana Krtinić, Lana Lišić, Nada Lukezić, Adrijana Maraž, Nemes Fekete Edit, Ankica Oprešnik, Marija Orthaber Godina, Peić Sagmajster Laura, Jasmina Pejčić, Pesti Emma, Marina Petru, Gordana Popović, Bogdanka Poznanović, Radmila Radojević, Maja Rakočević Cvijanov, Lučić-Janković Ranka, Vila Razija Poznovija, Mira Sandić, Jelena Sredanović, Ivana Stanković, Milica Stevanović, Vera Stevanović, Suhajda Zita, Szántó Sarolta, Mirjana Šipoš, Slobodanka Šobota, Katarina Tonković Marijanski, Torok Melinda, Lea Vidaković, Milica Vojvodić, Venija Vučinić Turinski, Svetlana Ždrnja.
