B. Szabó György rövid, ám tartalmas és sokrétű életpályája megkerülhetetlen pontja a vajdasági magyar irodalom és képzőművészet történetének. Nevéhez számos kiadvány, tanulmány, kritika és képzőművészeti alkotás fűződik. A Szerb Matica Könyvtára elektronikus kiállítással emlékezik meg B. Szabó György születésének 100. évfordulójáról. A sokoldalú festő, irodalmár és egyetemi tanár műveiből, valamint a róluk szóló szakirodalomból összeállított kiállítás május 4-e és 24-e között tekinthető meg a könyvtár elektronikus katalógusában. A kiállításról Heinermann Péterrel, a Szerb Matica Könyvtárának tájékoztató könyvtárosával beszélgettünk.
Az idén emlékezünk meg B. Szabó György születésének 100. évfordulójáról. Milyen elgondolás alapján született meg a kiállítás?
‒ A Szerb Matica Könyvtárában havi rendszerességgel egy-egy kiemelkedő hazai vagy külföldi irodalmi, történelmi, könyv-, illetve folyóirat-történeti jubileum kapcsán alkalmi kiállításokat rendezünk. 2011 óta már nem hagyományosan, könyvtárolókban mutatjuk be a kiválasztott könyveket, folyóiratokat, hanem elektronikus formában, PowerPoint-prezentációban tesszük elérhetővé minden érdeklődő számára a kiállításokat. Ezeket a digitális fájlokat könyvtárunk kompaktlemezeken őrzi, a honlapunkról, www.bms.rs címről pedig PDF formátumban teszi elérhetővé.
Az idén, sorrendben az ötödik bemutatót B. Szabó György születésének 100. évfordulója alkalmából rendeztük meg, amelyet a jelenlegi, a koronavírus-járvány idejére hozott megszigorítások miatt, csak a Szerb Matica Könyvtárának honlapjáról letöltve tekinthetünk meg, de amint a könyvtárunk újból megnyílik a széles olvasóközönség előtt, a katalógusteremben elhelyezett nagy televízió képernyőjén kísérhetjük végig a 112 diakockából álló virtuális bemutatót.
Mit tartalmaz a kiállítás?
‒ Erre a kérdésre egy kicsit összetettebb választ szeretnék adni. Mindenekelőtt kiemelném, hogy e kiállítással B. Szabó György emléke előtt tisztelgünk. Arra törekedtünk, hogy az írói és képzőművészeti életművét, valamint a róla szóló szakirodalmat minél teljesebben feltárjuk. Kiállításunk alapvető célja az volt, hogy bemutassuk, milyen művek rejlenek a Szerb Matica Könyvtárának állományában a témához kapcsolódóan, s ezzel felkeltsük a könyvtárhasználók érdeklődését, és további kutatásra serkentsük őket. Ennek értelmében bemutatásra kerültek a B. Szabó György életében, valamint poszthumusz megjelent könyvei, a különböző újságokban és folyóiratokban, a Hídban, Magyar Szóban, Népoktatásban, Hungarológiai Közleményekben, Új Sympisonban és a Kalangyában közölt cikkei, tanulmányai. A szerb nyelvű írásait, alkotásait többek között a Polja, Savremena škola és a Politika című folyóiratokból, lapokból szkenneltük. Ezeknek bemutatása a kiállítás 67. diakockájáig tart, majd a 68.-tól a 112.-ig a B. Szabó Györgyről szóló szakirodalmat mutatjuk be. A kiállítási képsorokat az íróról, képzőművészről, tanárról, fordítóról és közéleti munkásról készült fotók teszik teljesebbé.
A kiállítás egy központi téma köré épül: ki nekünk B. Szabó György? Mennyire emlékszünk kimagasló munkásságára? Mi az, ami vele kapcsolatban az idő múlásával már kikopott az emlékezetünkből? Kiállításunk ezeket a kérdéseket válaszolja meg ‒ részben.
. Szabó György sokoldalú tevékenységéről Fehér Ferenc így vall: „Háború utáni irodalmi művészeti, művelődési életünknek majd két évtizeden át vezéregyénisége, sokoldalúan és sok irányban munkálkodó szellemi irányítója; az egykori Vajdasági Magyar Kultúrszövetség vezető személyisége, festő és grafikus, képzőművészeti és irodalmi kritikus, az Újvidéki Tanárképző Főiskola magyar irodalomtörténetet előadó tanára, népképviselő, politikai funkcionárius, műfordító, lapok és folyóiratok állandó munkatársa, szerkesztőbizottságok és könyvkiadó fórumok tagja. A már-már szertelenség látszatát keltő felvázolt kép korántsem valami nyughatatlan, helyét és feladatkörét nem lelő egyéniséget jelöl, s nem is csupán a kor, idő és helyzet diktálta ezt a sokféle angazsáltságot: B. Szabó György tragikus váratlansággal bekövetkezett halála napjáig (Muraszombat, 1963. június 14.) egyforma szenzibilitással, az alkotó, szervező és irányító ténykedés valamennyi posztján, egész emberként állta meg a helyét.” (89. diakép).
A kiállításról beszélve egy-egy diaképet felvillantva mutatnék rá az író-alkotó-tanár életútjának fontosabb mozzanataira. A kezdeti részben a családi fotók mellett B. Szabó György életében és halála után megjelentetett műveit tártuk a látogató elé. Itt látható a Tér és idő című kötete, amely 1958-ban jelent meg Újvidéken a Progresz Kiadónál. Ebbe került az 1950 és 1957 között keletkezett írásainak a válogatása, s azok, amelyek a hazai magyar irodalomról, a magyar nyelv- és irodalomoktatásról, képzőművészetről, a szótárkészítésről, a rádióról, az iskolaügyről, illetve a magyar kulturális élet minden fontosabb feladatáról szólnak. A jelzett képen poszthumusz kötete is helyet kapott, amely Éjszakák, hajnalok címmel jelent meg 1963-ban. A benne foglalt tanulmányok 1957 és 1963 között keletkeztek, s nagyobbrészt szépirodalommal és képzőművészeti problémákkal foglalkoznak. E publikációk között kapott helyet az egyetemi előadásait tartalmazó, A régi magyar irodalom I. című egyetemi tankönyv, amelynek kiadója a Magyar Tanszék volt, megjelenési éve pedig 1960. Ennek a kiállítási szegmentumnak központi darabjai Bosnyák Istvánnak, a B. Szabó György művei című sorozat szerkesztőjének négy kötete, amely egy teljességre törő életműkutatás eredménye: Élmény, szerep, hivatás, 1988; Tér és idő, 1988; A tér és idő árnyékában, 1989; Éjszakák, hajnalok, 1990 (22. diakép).
B. Szabó György nevéhez fűződik a magyar klasszikusok jugoszláviai kiadásának sajtó alá rendezése is, neki köszönhetően jelentek meg az ötvenes években a Testvériség-Egység Könyvkiadónál Ady Endre, József Attila, Arany János, Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Gelléri Andor Endre és más magyar írók művei. Ebből a kiállításunk is bemutat néhányat (25‒26. diakép).
A kiállításunk számos diakockáján bemutatott könyv-, illetve cikkanyag részletes bemutatására sajnos ez alkalommal nincs lehetőség, de szívesen látjuk az érdeklődő olvasókat a Szerb Matica Könyvtárának katalógustermében, ahol élőszóban bővebb magyarázatot tudnék fűzni a PowerPoint-bemutató képeihez.
B. Szabó Györgynek nemcsak az irodalmi, de a képzőművészeti tevékenysége is nagyon jelentős, s kiállításunkon ezt is be szeretnénk mutatni. A Híradó című nagybecskereki lap csodagyerekként írt róla, s már tizenhat évesen az őstehetségek újvidéki tárlatán feltűnt az alkotásaival. Képzőművészeti kritikákkal a Kalangyában jelentkezett először 1943-ban, Erdey Sándorról írt tanulmányával (40. diakép). Jelentős a Festők, szobrászok című tanulmánya, amelyben felvázolja a vajdasági magyar képzőművészet hagyományait és alakulását. Ez a munkája a Magyar ünnepi játékok című kiadványban jelent meg Palicson, 1952-ben (41. diakép). B. Szabó György első festői korszakát naturalista korszakának nevezi, mert képei a természet tökéletes másolatai. Előbb Van Gogh és Gauguin, majd később Matisse és Picasso hatása érzékelhető képein. Önarcképe 1946‒1948-ból ezt tükrözi (39. diakép). Második korszakára az illusztrálás jellemző: folyóiratokba rajzolt és könyveket illusztrált (59‒66. diakép). A harmadik korszaka volt a legjelentősebb, amely 1958-ban kezdődött, amikor is a súlyosbodó tüdőbaja gyógyítása céljából a szlovéniai Golnik városában levő tüdőszanatóriumba került. Az ottani magányában olyan rajzokat készített, amelyekkel kitűnt a korabeli művészeti életben. Témái fatörzsek és erdőrészletek voltak (52. diakép). Rajzait tollal és tussal készítette, a fehér papíron a fekete vonalak sajátos ritmust alakítanak ki, és behálózzák az egész lapot, s a fekete-fehér felületek összeütközése feszültté teszi ritmusukat, a szürke szín számtalan árnyalata pedig az érzelmek sokaságát fejezi ki (53‒56. diakép). Habár rajzainak eredeti ihletője az erdő volt, a művész az elsődleges élménytől eljutott egy pesszimista életérzéshez, a pusztulás, az elmúlás életérzéséhez. Ezt példázza a Golniki önarckép is (39. diakép), valamint a Hungaria 61 című, nagyméretű rajzsorozata, amelyet B. Szabó György az újvidéki Ifjúsági Tribünön állított ki 1961-ben (103. diakép). B. Szabó György mint festőművész és grafikus több külföldi és hazai tárlaton állította ki alkotásait, s ezen kiállítások jegyzéke az ő képzőművészeti munkásságát feldolgozó könyvekben, katalógusban található meg (68., 76., 79., 90. diakép).
A B. Szabó György-kiállítás 105. diaképén adunk hírt a B. Szabó György-emléknapok művelődési rendezvényről, amelyet 1990 óta 2015-ig évi rendszerességgel tartottak meg a nagybecskereki Petőfi Művelődési Egyesületben, majd 2016-tól a rendezvénysorozatot B. Szabó György nyomdokaiban‒festőtábor elnevezéssel folytatják a szervezők.
Csak mellesleg, zárójelben jegyzem meg, hogy a virtuális tárlatvezetésünk során feltüntetett diaképek sorszámát a könnyebb eligazodás céljából közöltük.
A kiállítás jól tükrözi B. Szabó György szerteágazó és sokoldalú életútját. Hogyan sikerült összegyűjteni ezt a változatos anyagot?
‒ Örömmel nyugtázzuk, hogy a bő anyag ellenére sikerült valamelyest bemutatnunk B. Szabó György munkásságát. Ellenben bármennyire is törekedtünk, a B. Szabó György-i életút és életmű bemutatására, ezt csak részleteiben, egy-egy kiválasztott mű, tanulmány, képzőművészeti alkotás felsorakoztatásával tudtuk elérni. Fontos tudni, hogy a begyűjtött anyagból válogatnunk kellett, mert a kiállítás kereteit nem lehetett tovább szélesíteni, de remélem, hogy munkánkkal segíteni tudjuk majd más művelődési intézmények törekvéseit, amelyek már tervbe vették egy B. Szabó György-kiállítás megrendezését. Gondolok itt elsősorban a nagybecskereki Modern Képtár, valamint a topolyai Községi Múzeum aktivitásaira. Arra a kérdésre pedig, hogy hogyan sikerült összegyűjtenünk ezt a változatos anyagot, válaszként bemutatnám ennek a munkamenetét: amikor egy könyvtári kiállítás megszervezéséhez fogunk – s így történt ez most is, amikor B. Szabó György munkásságát szerettük volna felvázolni –, alapos bibliográfiai előkészületeket kellett végrehajtanunk. Először is a Szerb Matica Könyvtára elektronikus katalógusát kellett átböngésznünk azzal a céllal, hogy felfedjük, melyik B. Szabó György-művek kerültek feldolgozásra (szerbül és magyarul), majd a régi cédulakatalógusok átkutatása következett. Ezzel a munkával választ kaptunk arra, hogy milyen B. Szabó-monografikus kiadványok rejlenek a könyvtár állományában. Ezután következett az 1952-ben indított Jugoszláv Bibliográfia C sorozata éves füzeteinek átfésülése (ezeknek akkoriban nem volt kumulatív mutatója, tehát egyenként kellett kézbe venni őket, hogy felfedjük, tartalmaznak-e adatokat olyan cikkekről, amelyek B. Szabó György tollából fakadtak vagy róla szólnak). A munka menetéhez hozzátartozott a Pastyik László által megindított és 1970-től önálló füzetekben megjelenő, A jugoszláviai (majd a későbbiekben a szerbiai) magyar irodalom éves bibliográfiai füzeteiben rögzített adatok felkutatása. Ezzel párhuzamosan más bibliográfiákat is fellapoztunk. A legfontosabbak közé sorolhatjuk Bosnyák István Becskereki Szabó György című, a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság által 1996-ban kiadott monográfiájában, a teljesség igényével készült B. Szabó-bibliográfiát, valamint Csáky Sörös Piroska a B. Szabó György munkássága könyvkiadásunk tükrében című cikke keretében megjelentetett bibliográfiát, amelyet a Könyv, könyvtár, olvasó című könyvében közölt. A bibliográfiai adatok begyűjtése után következett a kiválasztott monografikus vagy időszaki kiadványok kikölcsönzése a könyvtár raktárából, amelyek a kiállítás részévé váltak. Sajnos ezek a kötetek nem könyvtárolókba kerültek, hanem csak virtuálisan, címlapjaikat, borítóikat beszkennelve épültek be megfelelő sorrendben a kiállításba.
Vannak-e olyan B. Szabó György nevéhez kötődő képzőművészeti alkotások, amelyeket nem sikerült felkutatni?
‒ Az anyaggyűjtés során a Szerb Matica Könyvtárában őrzött könyvekből és folyóiratokból sikerült összegyűjtenünk a nyomtatásban megjelent B. Szabó-képzőművészeti alkotások nagy részét, de feltehetően maradtak még olyan felfedetlen rajzok egyes kiadványokon belül, amelyekről nem szereztünk tudomást.
Tervben van-e, hogy a jövőben nem csupán virtuálisan teszik közszemlére a kiállítás anyagát?
‒ Tudunk már olyan tervekről a könyvtárunkon belül, hogy a jövőben visszatérünk a hagyományos, könyvtárolókban megrendezendő kiállítások gyakorlatához, s ha ez megtörténik, bármelyik kiállítást újrarendezhetjük a már meglevő digitális fájlba tömörített képek segítségével. Így, a B. Szabó Györgyről készült PowerPoint prezentáció is „átkonvertálható” lesz egy valóságos kiállítássá.
Ha valaki betér a Szerb Matica Könyvtárába, B. Szabó György mely műveit tudja kikölcsönözni?
‒ A kiállításon bemutatott bármelyik művet, valamint azokból is válogathat, amelyek a könyvtári katalógusokban szerepelnek, de nem kerültek be a képsorokon bemutatottak közé.
