Ahhoz, hogy a lakásban ne legyen száraz a levegő, párásítást kell alkalmazni. Azok a készülékek, amelyek víz felforralásával állítanak elő vízgőzt, melegpárásítónak minősülnek. Higiénikusak ugyan, de több áramot fogyasztanak, mint a hidegpárosító készülékek. A nedvesítő betétes hidegpárásító ventilátor segítségével egy nedvesítő betéten keresztül beszívja a szoba levegőjét, és a szobába már párával dúsított levegő kerül vissza. Az ultrahangos párosítóban a speciális ultrahang membrán elporlasztja a vizet, így a ködhöz hasonló pára képződik, ez a méretéből adódóan jobban elegyedhet a levegővel. A légmosó, illetve légtisztító készülék párásítás közben tisztítja a levegőt. Nincs benne cserélendő szűrő, ezért a használójának kell megtisztítania a nedvesítő betétet vagy a tárcsákat.
Dohánytermékek tárolásához is szükség lehet párásításra. Ezt a szerepet a humidornak nevezett eszköz tölti be. A humidor fából vagy bőrből készült doboz, szekrény vagy szoba, állandó, általában 65–72% közötti relatív páratartalmat biztosít. A belső páratartalmat higrométer méri. Egyes humidorok állandó hőmérsékletet is biztosítanak. Legáltalánosabb fajtája az asztali humidor, bútoron tartható. Rendszerint üvegből készült fedőlapját fel lehet hajtani. Néhány száz szivar tárolását teszi lehetővé. Az úti humidor mobil tárolóeszköz, kisebb mennyiségű szivar tárolására és szállítására alkalmas. A személyi humidor az úti humidornál kissé nagyobb, általában 50–100 szivar tárolható benne. Némely dohányboltban vagy vendéglátóhelyen (bárban, szállodában stb.) állandó relatív páratartalmú humidorszoba található. Benne ezrével lehet dohányterméket tárolni. A valódi humidor belseje általában spanyol cédrusfából készül, ennek kiváló a szagsemlegesítő karaktere. Vannak, akik az egyszerű tároló dobozt is humidornak nevezik, noha sem a páratartalmat, sem a hőmérsékletet nem szabályozza, legfeljebb megakadályozza a külső levegővel való érintkezést.
A humidor egyenletes páratartalmát a belsejében elhelyezett desztillált vízzel átitatott szivaccsal, akrylpolimer kristályos párásítóval vagy mikroszálas páratartalom-szabályozóval lehet hagyományosan biztosítani. A korszerűbb, elektronikusan szabályozott párásítók érzékelője rendszeresen figyeli a humidor páratartalmát. Amint elérte a kívánt páratartalmat, egy kis ventilátor elosztja a nedves levegőt a humidor belsejében. A párásító automatikusan értesíti a felhasználót, amikor újratöltésre van szükség.
A humidor szó a latin humidus (‘nedves’) melléknév és a humere (‘ázik’) ige származéka az indoeurópai nyelvekben. A magyarban még nem vált közkeletűvé.
