Ez a latinos hangzású tájszó több mint két évszázada benne van a magyar nyelv szókészletében. Különösen a XX. század második felében kapott köznyelvi szerepet. Általában az embernek személyes holmiját jelöli. Főleg ruhafélére utalnak vele a beszélők: Bercinek mennie kellett, másfelől meg a bútorokat, a maradék celeculát is be kellett hordani. – Összeszedte a celeculát s bement a konyhába, tűzet gyújtott, készítette a kis lábasba a reggeli tejet, hogy az ura reggel könnyen megtalálja.
– Nemsokára ismét kilépett, és hozta a főnök levetett ruháit, amelyeket azelőtt Store öltözetével cserélt fel, s az egész celeculát a kocsiszekrénybe hajította. – Ki is mosta szépen a munkaruhákat, odahívta Józsit, segítsen kicsavarni, majd az egész celeculát kiteregették a gyárkerítésre. – A lovak a nyári jászolnál, de már fölszerszámozva. Induljunk hát, mondom, csak anyámtól, testvéreimtől elköszönök, meg a celeculát összeszedem. – Gyorsan összekapkodtak némi celeculát. – ... akkor megfordul az özvegy, összegörnyed, ezt lennről úgy láthatták, hogy szenved tovább becsületesen, de sziszegett, apám, mint egy kígyó, s rángatta-bogozta a melle körül a celeculát... – A téli celeculát szépen elő kellett szedni. – A törött ládába tettem egy másikat, amibe a celecula van, a logfüzet viszont abba nem fért bele. – Fiúk, lányok! Népi gúnyát, minden celeculát, ami rajtatok van, holnapután, hétfőn reggel nyitáskor leadni a nemzeti népviseleti ruhakölcsönzőbe!
Jelenthet vegyes holmit, árucikket is a celecula: Hurcol magával mindenféle celeculát, csomagot, bőrárut. – Úgy látszik, sok celeculát pakolhatott a csacsira, mert a füles megmakacsolta magát, és semmiféle nógatásra nem volt hajlandó elindulni. – Tolongtak, hogy kicsoda vásároljon előbb, minthogyha ezt a sok celeculát megszentelték volna, s áldást hozna arra, aki vásárolja.
Kivételesen jelzőként is előfordul, ’összehordott, összezagyvált’ az értelme. Éppen vajdasági szerzőtől idézhetünk rá példát: „Csak az olyan úrféléknek való az a sok cele-cula beszéd, aminek biztos a fele se igaz. Vagy hajlamoznak egymáshoz, vagy se. Ha igen, akkor csak hamarább megérzik ők, mint más meglátná.” (Cziráky Imre: Szerelmesek)
A nyelvjárásokban a celeculán kívül a cula, a cele-bula, a cula-mula, a cula-bula is előfordul hasonló jelentésben. A culát nemcsak hitvány ruhaneműre, szennyesre, hanem hitvány emberre, szajhára is vonatkoztatják. Göcsejben ’zsákocska’ jelentése van. A szlovénban ’köteg, utazótáska, tasak’ értelemben fordul elő a cula főnév, magyar hatásra, kaj-horvát közvetítéssel élnek vele.