Nyelvi és kulturális okok miatt természetesen továbbra is Magyarország számít a vajdasági magyar sportolók első számú felvevőpiacának, az utóbbi időben azonban egyre több országban találkozhatunk délvidéki sportolókkal, edzőkkel. Románia ebből a szempontból sokáig fehér foltnak számított, ám az idei évtől már Erdélyben is képviseltetve vagyunk, az adai származású Pintér Norbert ugyanis a II. ligás Csíkszeredához igazolt, a tóthfalui Benkó Tihamér pedig a csíki egyesületnél vállalt edzői munkát. Az oromi Šampion és a tóthfalui Olimpia egykori játékosával az 1:0-s hazai győzelemmel záruló Csíkszereda–Rapid Bucuresti bajnoki után beszélgettünk.
Évekig a Nyers István Akadémia szolgálatában álltál, majd az idén nyáron váltottál. Hogy kerültél ki Csíkszeredába?
– Hét és fél évig dolgoztam a tóthfalui akadémián, és egy idő után úgy éreztem, hogy új kihívásokra van szükségem. Csíkszeredába egy ismerősöm által kerültem ki, akivel néhány éve együtt szereztük meg Kecskeméten az edzői B licencet. Ő már két éve a csíki városban dolgozik, és amikor a fülébe jutott, hogy Magyarország felé szeretném venni az irányt, megkérdezte, hogy volna-e kedvem kimenni a Székelyföldre. Hát volt, így tóthfalui edzőkollégámmal, Kiss Róberttel ki is utaztunk három napra, és mivel tetszett az, amit ott láttam, igent mondtam, és július végétől már a csíkszeredai klub alkalmazásában állok.
Az új állomáshelyeden milyen feladatot kaptál?
– Akárcsak odahaza, itt is az U13-as korosztályt bízták rám. Ez összesen negyven gyereket jelent, akik A, B és C csapatokra vannak osztva, a jelenlegi tudásuk szerint. Van egy pályaedző mellettem, aki a C csapattal foglalkozik, én pedig az A és B kerettel dolgozom. A csíkszeredai klubnál egyébként a felnőttgárda mellett összesen tizenkét korosztályos csapat van, az U7-től az U19-ig. A piros-fekete klub egyik fő tevékenysége a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia működtetése, ahova a régió több városából is érkeznek az ifjú tehetségek. Az akadémia alközpontjai Csíkszeredától Marosvásárhelyig hazai és nemzetközi tornákon versenyeztetik a csapataikat, majd onnan a legígéretesebb focistapalánták Csíkszeredába kerülnek, ahol tovább fejlődhetnek.
Székelyföldön a jégkorong a legnépszerűbb sportág. Hogyan látod az ottani foci helyzetét, Csíkszeredában mennyire népszerű a labdarúgás?
– A klimatikus viszonyok miatt a hokinak itt sokkal nagyobb hagyományai vannak, ez vitathatatlan. Az itteniek nagyon szeretik a jégkorongot, a sokszoros román bajnok Csíkszeredai HC folyamatosan telt ház előtt játssza hazai mérkőzéseit. A Székelyföldi Akadémia beindításával azonban a labdarúgás is folyamatosan felzárkózik, és utánpótlásszinten már le is hagyta a hokit, hiszen már most sokkal több gyerek focizik, mint ahány jégkorongozik.
Nemrégiben a topolyai TSC korábbi játékosa, Pintér Norbert is Csíkszeredába igazolt. Bizonyára jó érzés volt egy ismerős arccal találkozni.
– Igen, ilyen távol az otthontól nem volt rossz ismerős arcot látni. Mondom ezt úgy, hogy előtte személyesen nem ismertem Norbit, de persze tudtam, hogy ki ő, hiszen a TSC tavaszi mérkőzésein sokszor láttam játszani. Viszonylag ritkán van alkalmunk találkozni, mivel a felnőtt gárda és az utánpótláscsapatok programja is elég sűrű, de ha összefutunk, mindig váltunk pár szót. Ő is jól érzi magát Csíkszeredában, és már sikerült is megszereznie első gólját a román II. osztályban.
A székelyekről köztudott, hogy nagyon összetartóak, és nem könnyen nyílnak meg a máshonnan érkezők előtt. Neked hogyan sikerült a beilleszkedés?
– Hallottam én is erről, mielőtt ide jöttem, de azt kell mondanom, hogy ebből én nem éreztem szinte semmit. Az első pillanattól kezdve mindenki nagyon segítőkész és barátságos volt, és nemcsak a klubon belül, de a városban is. Ez nagyon megkönnyítette a beilleszkedésemet, pár hét után már egészen otthonosan éreztem itt magamat. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen az akadémián kiválóak a feltételek, a kollégákkal is minden rendben, jól együtt tudunk dolgozni. Így szinte ideális körülmények között tudom végezni a rám bízott feladatot.
