Egy újonnan kinevezett egyesületi vezető nyilatkozta feladatával kapcsolatban, hogy úgy érzi, ismét a kezébe tették a forró krumplit, arra utalva, hogy nehéz helyzetben levő egyesület vezetését bízták rá. Értjük ugyan, hogy mire vonatkozik a forró krumpli, könnyen rájöhetünk, hogy nem kellemes élmény, inkább olyan, amitől mielőbb szabadulnánk, mégis érezzük, hogy a szókapcsolat a magyar szemlélettől idegen, és ha időnként hallunk is forró krumpliról, valószínű, hogy olyan szólással állunk szemben, amely a magyar nyelvben (még) nem honosodott...
2025. január 12., vasárnap
Üveggolyó
Teniszlabdákat dobáltam. A Hangok és képek című sorozat írása Gergely József Zúzmara című fotójára.
Nehéz év áll mögöttünk, és a karácsony is így érkezik el hozzánk. Hideg, nyirkos, sötét napokat élünk.
„Annyit foglalkozol a bűnösök gonoszságaival, hogy már meg is feledkeznél arról, akinél megtalálod örömteli nyugalmadat?
Bárdos Júlia művészettörténész és édesanya, Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző unokája, Lackfi János költő felesége. Alig tizennyolc évesen ment férjhez, hat gyereke született, a legkisebb ötéves múlt.
„Sok beszédnek sok az alja”, „a szó elszáll, az írás megmarad”, „se kutyája, se macskája”, „ebül szerzett jószág ebül vész el”, „csalánba nem üt a ménkű (mennykő)”, „vén, mint az országút”, „sok lúd disznót győz” – és folytathatnánk a példákat a szólások, közmondások, állandó szókapcsolatok felsorolásával nagyon sokáig. A felnőtt generációk szinte valamennyien jól értik és gyakran használják is a különböző beszédszituációkban szólásainkat, közmondásainkat, a fiatalabb nemzedéknek azonban igen gyakran gondja van ezek alkalmazásával.