Tavaly ünnepelte húszéves sikeres fennállását a csókai Rákóczi férfikórus. Idén a magyar kultúra napja alkalmából a kórus megkapta a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Plakettjét, amellyel közösségünk elismerte a kórus két évtizedes Kárpát-medencei küldetését.
A nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc nevét viselő magyar művelődési egyesület keretében működő férfikórus 1996-ban alakult meg Csókai férfikórus néven, a Rákóczi Szövetséghez csatlakozva felvették annak nevét. A dalokon keresztül ápolják a hagyományainkat és a nemzeti öntudatot. A kórus 2006-ban indította el Csókán és kétévente megszervezi a Magyar Nemzeti Népdalkórus-fesztivált, amelyen a fellépő kórusok KÓTA-minősítést szerezhetnek.
Sikerek
Ötszörös büszke tulajdonosai az Aranypáva díjnak, négyszeres Aranypáva nagydíjasok, valamint négyszer szereztek Vass Lajos-nagydíjat, legutóbb tavaly a kórus fennállásának huszadik évfordulóján. A püspökladányi Nemzetközi betyárdal- és ifj. Vígh Sándor-emlékdíjas népzenei versenyen két alkalommal érdemelték ki az arany fokozatot, és a rendezvény fődíját is magukénak tudhatják. A Durindó népzenei találkozón 2015-ben a kórus megkapta a Bodor Anikó-díjat is, amelyet azok a kórusok érdemelnek ki, amelyek leghívebben tolmácsolják és ápolják a vajdasági népdalokat. Vajdaságból egyedül a Rákóczi férfikórus kapta meg a KÓTA-díjat, amely a legrangosabb Kárpát-medencei elismerés, amit kórus kaphat.
A kezdetek
A Rákóczi férfikar alapító tagja volt Oláj Gyuri bácsi is:
– Kezdetben a Móra Ferenc Művelődési Egyesület kórusaként alkalmi fellépéseken vettünk részt, idővel Vajdaságon kívül, a Kárpát-medence szinte minden magyarlakta vidékére eljutottunk, és széles körű ismertségre tettünk szert. Nagyon hamar tizenöt főre duzzadt a kórustagok száma, nem kellett hívni az embereket, aki szeretett énekelni, és volt egy kis hallása, annak a kórusban volt a helye. Hagyománya volt az éneklésnek Csókán. Jó hangulatú próbák, utazások, fellépések és szép sikerek vannak mögöttünk. Már a megalakulásunk után két évvel a Durindón is felléptünk. Amikor már úgy éreztük, másfelé is megmutathatnánk, mit tudunk, Vass Tibor akkori elnököt megkértük, hogy a táncosokhoz hasonlóan nekünk is szervezzen fellépéseket, de mi magunk is kerestük az alkalmat, az egyesület pedig finanszírozta az utat. A külföldi fellépéseink száma évente meghaladja a húszat is.
– Engem Bóka Pityu szervezett be a kórusba – kezdte a visszaemlékezést Sziveri Szabolcs, a jelenlegi kórusvezető. – Akkor még a régi könyvtárban, a Móra székhelyén próbáltunk, de az egyesület és a kórusunk is kinőtte a helyet. A két évtizedből 15 évet a kórusban töltöttem. Hajnal Attila kórusvezetőnk egy idő után nem tudta vállalni a fellépéseket, többen is voltak rövid ideig a kar élén, majd én vettem én át a csapatot, több mint tíz éve már. A kórus alapító tagjai közül sajnos már heten nincsenek az élők sorában, jelenleg egy tucatot tesz ki a létszám. Sajnos a fiatalabbak közül csak az elmúlt egy, másfél év alatt négyen hagyták el a kórust, de nemcsak a kórust, hanem Csókát is. Öt éve, 2012-ben állt be fordulat a kórus életében, ez év végéig a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület kórusaként jártuk a világot, de a megnövekedett igények és elvárások tükrében a tagság nagy többsége úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a további fejlődés érdekében talán jobb lesz, ha önálló útra lépünk. Megalakítottuk a II. Rákóczi Ferenc Magyar Művelődési Egyesületet, amely civil szervezetként működik. A megnövekedett igények indokolták, hogy a saját lábunkra álljunk. Önállóan tudunk pályázni a támogatásokra.
Tervek és célok
– Az első év nehézségei után gördülékenyen működik az egyesület, amelynek én vagyok az elnöke, a titkár és mindenes pedig Süli Zoltán. Minden tag kiveszi a részét a munkából, a lehetőségei szerint. Az egyesületünknek bárki tagja lehet, ha nem is énekel. A Rákóczi Szövetségnek a tagjává váltunk, és a szövetség szellemiségét, a fejedelem nagy kultuszát ápoljuk a Délvidéken. A fellépéseink, a dalcsokrok összeállításában, míg élt, sokat segített Bodor Anikó népdalkutatónk. Repertoárunkba igyekszünk minél több helyi népdalt felvenni, énekelni, népszerűsíteni és továbbadni – mondta Sziveri Szabolcs, majd hozzátette: – A megalakulásunk óta kiemelten fontosnak tartottuk, hogy Csókán szobrot állítsunk II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelemnek. Sikerült egy egész alakos, fából faragott szobrot felállítani a katolikus templom portájának a sarkán, a főút közvetlen közelében, ahol miden arra elhaladó jól láthatja. Az egész alakos Rákóczi-szobor az egyedüli ilyen műalkotás a Délvidéken.
Dr. Szöllősy Vágó László a Rákóczi-indulót átírta a csókai férfikar számára egy szólamra, amelynek előadásával mindenfelé nagy sikere van a Rákóczi kórusnak, olyannyira, hogy egy alkalommal, amikor a magyar határon várakozott a kórust szállító autóbusz, a magyar vámos hölgy érdeklődött, hogy hol jártak, és amikor elmondták, hogy fellépésen, megkérdezte: Maguk tudnak énekelni? Erre a kórus rázendített a Rákóczi-indulóra, a sorban álló járművekből is kiszálltak, hogy hallják a csókai kórust.
A kórus hetente két alkalommal tart próbát a Művelődési Ház színpada melletti kis raktár-, öltözőhelyiségben. A sok-sok díj, plakett és egyéb elismerés, könyvek, a kórus dokumentumai egy szekrénybe bezsúfolva várják, hogy végre méltó helyet kapjanak, ahol az egyesület összejöveteleit, próbáit is meg tudnák tartani.
